Mai vendégszerzőnk a Véleménypásztor, akitől megtudhatjuk, hogy a keleti szél büdös, mint a kutya szellentése, és hogy a jobb világot hozó szelet nem keletről, hanem valami egész más, megdöbbentő helyről kell várnunk. A Véleménypásztor facebook-os kommentelőit nem hívtam meg, mert azért a baromságnak is van határa. Remélem, a poszt egymagában is tetszeni fog.

Lyukból szél fúj
Írta: Véleménypásztor
"Napi vélemény a nyájnak minden reggel 8-kor"

A magyar miniszterelnök a távoli horizonton túlra szegezi tekintetét (képzavar*), pedig nem a hülye kínaiakra kellene figyelnie, hanem egy pompás kis közép-európai országra - nevezzük Harmadik Köztársaságnak. A Véleménypásztor aggódik és reméli, hogy Kína helyett az idilli kis Harmadik Köztársaság lesz végül Magyarország jövője. Szerencsére a Harmadik Köztársaság blogoszférája igen fejlett, így most öt részben megvizsgálhatjuk, mily nagyszerű is ott az élet.

* Ezt a hírszerzőre is író Seres Lászlótól tanultuk, hogy ha rosszul fogalmazunk, akkor oda kell írni zárójelben, hogy képzavar, és akkor az már nem is írói kudarc, hanem önreflektív szellemesség.

1. Beteges sovinizmus helyett egészséges, őszinte gyűlölködés

A Harmadik Köztársaságra nem jellemző a kínaiak beteges sovinizmusa. Bár néha tapasztalható a külföldiek iránti gyűlölet, a Harmadik Köztársaság polgárai sokkal inkább gyűlölik egymást. Sőt, az egyik politikai oldal hívei magát az országukat is hevesen gyűlölik: hol múltjával szembenézni képtelen, elmaradott Mucsának, hol Balkánnak vagy szarszagú Madzsarisztánnak nevezik; lakóit pedig (persze saját magukon kívül) síkhülyének tartják. Ha ezek után bárki megkérdőjelezi az ország iránti lojalitásukat, halálosan megsértődnek és kivándorlással fenyegetőznek, amire természetesen biztatás és röhögés a válasz. A másik oldal ugyan többnyire csupa szépet és jót mond a nemzetről, ám azt maguk szeretik eldönteni, hogy ebbe ki tartozik bele, választási vereség esetén pedig természetesen ők is birkanépet, panelprolikat, lejárt száraztésztával megvett szavazókat és Nyuggerisztánt emlegetnek.

Ez az egészséges, őszinte gyűlölködés a Harmadik Köztársaság politikai életének motorja. Mindkét oldal zöme fanyalog a saját politikusaira is, vagy egyenesen utálja is őket, ám az ellenoldal iránti gyűlölete még hevesebb. Enélkül a demokrácia már érdektelenségbe fulladt volna. A gyűlölködés egyébként nem csupán a politikai életre jellemző, hanem a hétköznapokat is áthatja: lelkesen gyűlölik egymást biciklisek és autósok, fővárosiak és vidékiek, dohányosok és nemdohányzók, öregek és fiatalok, merev gerincű ebtulajdonosok és kutyagumiba lépők, vagy éppen azok, akik más focicsapatnak vagy más valóságsó-szereplőnek szurkolnak. (Kommenteket most nem idézünk, ismerheti őket mindenki, vagy olvashat "Így írtok ti" sorozatunk előző részeiben. Ld. különösen a kiváló politológus, Görög Tódor posztját!)

A Véleménypásztor kíváncsi, kinek nem tetszik ez a színes, őszinte, pezsgő kultúra.

2. Lakj a szabad ég alatt, putriban, vagy abban, amit összeloptál!

A kínaiak nem is tudják, milyen rossz nekik, hogy a gazdaságukat egy ingatlanbuborék tartja lendületben. Mennyivel jobb a helyzet a Harmadik Köztársaságban, ahol a gazdaságot egyáltalán semmi sem tartja lendületben, így ingatlanbuborék sincs! Kínában a szegény emberek autókban, lépcsőházakban és a föld alatt élnek. Bezzeg a Harmadik Köztársaságban a szegények parkokban alszanak - de nem puhányoknak való lakó-, hanem közparkokban, kint az egészséges friss levegőn! A csillagos ég a takarójuk, mint Józsefnek (47) is, aki, miután vállalkozása körbetartozás miatt csődbe ment, büszkén vállalta a nyitott és ökotudatos emberhez illő, természetes életmódot.

A népesség egyre gyarapodó része él romantikusan romos, gazos kertű falusi házakban - ahogy az ifjú, de máris hatgyermekes Leonszió (24) családja is. Az épület megtévesztő külseje komfortos belsőt rejt. A parketta révén helyben van télire a tüzelő. A multifunkcionális ház és telek bármely pontja használható mellékhelyiségként vagy szeméttárolóként. Bár a szociálisan érzéketlen áramszolgáltató hivatalosan kikapcsolta az áramellátást, a család egész nap sorozatokat és hangulatos délutáni kibeszélő műsort néz a plazmatévén. (Leonszió épp nem, az ő lakhatásáról még 5 évig az állam gondoskodik.) A környékbeliek szolidaritása példamutató: az ilyen romos házakban élőket önkéntes adományokkal, zöldséggel, gyümölccsel, állatokkal segítik. Persze nem paternalisztikusan lekezelő módon, nyíltan és megalázóan, hanem csupán finoman utalva rá, hogy az említett javak szabadon elvihetők (ugyanis nem betonozzák le őket).

A legelesettebbeknek maga az állam nyújt segítő kezet. A lenézett, megbélyegzett, a társadalomból kirekesztett képviselők és államtitkárok rászorultságuknak megfelelően lakhatási támogatást kapnak. Károly (55) például már épp szolgálati autójának "csigaházzá" alakításán gondolkodott, amikor az állam meglepte őt egy lakásbérlettel.

A Véleménypásztor szeretné tudni, ki nem vágyik rá, hogy ilyen országban élhessen.

3. Demokrata szél, rendszerváltó gazdagság: Audi, BMW, Mercedes a mozgássérültek parkolóhelyein

A kínai "nagytőkések" között rendkívül nagy számban találunk volt pártfunkcionáriusokat és bűnözőket. A Harmadik Köztársaság nagy vagyonai ezzel szemben tisztességes úton halmozódtak fel. Még véletlenül sem játszottak szerepet a korábbi elnyomó rendszerben betöltött pozíciók. A Piac és Verseny győztesei öntudatosan visszautasítottak minden állami megbízást. Az 1990-es években az "olajszőkítés" valójában egy új hajfestési technika volt, amelyből csak a fodrászok gazdagodtak, teljesen megérdemelten. Nem voltak ingatlanpanamák, nem volt és nincs korrupció, nem voltak és most sincsenek haveri megbízások. Elvégre ha lettek volna, már ezernyi jogerős bírósági ítélet volna róluk. És van? Nincs. Na ugye.

Miközben Kínában a tisztességtelenül meggazdagodott elit luxusautói esküvőkön borzolják a kedélyeket, addig a Harmadik Köztársaságban a nagy értékű gépjárművek rendszerint a mozgássérülteknek fenntartott parkolóhelyeken állnak. Ez is bizonyítja, hogy a Harmadik Köztársaság nagylelkűen gondoskodik szerencsétlenül járt vagy beteg polgárairól. A Harmadik Köztársaságban a fogyatékkal élők előtt is ugyanúgy nyitott a lehetőség, hogy gazdagok legyenek és drága autójuk legyen.

A Véleménypásztor szerint költői a kérdés: ugyan ki ne szeretné, hogy ilyen becsületes és egyúttal nagylelkű legyen a társadalmunk?

4. Büntetlen jócselekedetek: így járhatsz, ha ujjat húzol az ártatlanokkal!

A Harmadik Köztársaságban a jó állami kapcsolatokkal rendelkezők már több, mint húsz éve nyíltan gazdagodhatnak, tehát a Harmadik Köztársaságban valódi piacgazdaság van. Ha pedig az van, akkor nyilván állampolgári szabadság is van. Állampolgári szabadság például, hogy az egykori elnyomó rendszer besúgói szabadon éljenek és virulhassanak, és ne lehessen őket besúgónak nevezni. Az ezt megszegő izgága történészekre példás büntetést szab ki a bíróság. Így járnak a bajkeverők!

Az előző részben volt szó egy új szőkítési eljárásról a Harmadik Köztársaság fodrászatában. Egyes bajkeverő rendőrök még e nagyszerű újítás mögött is valami turpisságot sejtettek, de persze hiába nyomoztak. Az ártatlanok után folytatott nyomozás miatt egyes rendőrök annyira el is keseredtek, hogy bánatukban tarkón lőtték magukat. Az igazi bűnösök persze megbűnhődnek: nem Kínában vagyunk, ahol a pártfunkcionáriusok büntethetetlenek! A Harmadik Köztársaságban ha bármely párt funkcionáriusa bűnt követ el, akkor meg is büntetik. Hogy ritkán születik ilyen ítélet, az a Harmadik Köztársaság politikusainak tisztességét bizonyítja.

A Véleménypásztor ismét álnaivan kérdezi: hát nem éppen ez a kívánatos?

5. A legfőbb érték az ember

A végére tartogattuk a tetőpontot: miközben Kínában a BMW négyszer hajt át a hároméves gyereken, a Harmadik Köztársaságban BMW-t vagy más nagy értékű gépjárművet birtokolni egyet jelent a szabálytartó, felelős és udvarias közlekedéssel. András (44) például egy terepjáró büszke tulajdonosaként akkor is megőrizte hidegvérét, amikor egy szabálytalankodó citroenes csúnyán összetörte az ő értékes járművét. A másik sofőrt cigarettával kínálta, majd miután megbeszélték, hogy a híres emberként jól kereső András jóval könnyebben kifizeti a büntetést, igazi gavallérként magára vállalta a felelősséget. Hogy hiteles legyen, még gyorsan ivott és egy kis kokaint is szippantott a külön ilyen esetekre magánál tartott készletből, mielőtt megérkeztek a rendőrök.

Miközben Kínában az emberélet borzasztóan olcsó, a Harmadik Köztársaságban a legfőbb érték az ember. Hátrányos helyzetű kistelepüléseken az egyedül élő idős emberekhez rendszeresen ellátogatnak a település legmegbecsültebb polgárai, hogy apró ajándékokkal kedveskedjenek vagy segítsenek a ház körüli munkában, például fát vágni. Sajnos előfordultak olyan elszigetelt esetek, amikor összetévesztették a fát és az idős embert, de ugye ahol fát vágnak, ott hullik a forgács. Az emberi élet értékéről árulkodik a művi terhességmegszakítások magas száma is: ha a születendő gyerek érzi, hogy elrontaná a szülők értékes életét, akkor kérelmezheti, hogy kaparják őt ki. Mivel azonban a méhbe nehéz lenne bejuttatni az ehhez szükséges nyomtatványt, az anya segítőkészen kitölti helyette maga.

A Véleménypásztor utoljára is felteszi a kérdést: ki ne akarná, hogy az emberi élet olyan értékes legyen, mint a Harmadik Köztársaságban?

Végül következzék a szavazás:

UPDATE:

Úgy látszik, már a szavazógépeket is Kínában gyártják, mert ez nem működik. Erre a szar blogra sem jövünk többet vendégszerzőnek. Kitesszük a szavazást ide, aztán szavazhat kommentben, aki akar. (De nem szükséges, mi úgyis tudjuk, hogy az olvasóink mit gondolnak, hiszen mi mondjuk meg nekik.) Tehát:

Ugye a Harmadik Köztársaság útját kellene követnünk a kínai út helyett?

A) IGEN, a Véleménypásztor nagyszerű érvelése tökéletesen meggyőzött!

B) Nem, mert hülye vagyok, pedig világosan el lett magyarázva, hogy mire kell szavazni.

C) Leszarom Kínát is, meg a Harmadik Köztársaságot is.

D) Ugyan, én már olvastam a Hartland blog posztját Orbán tusványosi beszédéről.