Boka ekkor még csak egy gondolat volt a forgatókönyvíró fejében. Késő délután egyedül állt az üres grund szélén, és elgondolkodva nézte a kezében tartott levelet. Ne kérdezze a kedves olvasó, hogyan állhat egy gondolat a grundon, hogyan olvashat levelet és hogyan gondolkodhat - hiszen az eredeti Boka is csupán egy gondolat volt egy író fejében, mégis állt, olvasott, gondolkodott, és persze tett még sok minden mást is. Mondhatjuk, az eredeti grund is csupán egy gondolat volt egy író fejében. Egyesek szerint létezett a valóságban is, de mindaz, amiről mindannyian tudjuk, hogy ott megtörtént, nem a valóságos grundon zajlott, hanem az író fejében létező grundon - amely aztán a mi fejünkben is életre kelt, és miközben a valóságosnak nevezett grundot rég beépítették, az író grundja ma is létezik milliónyi olvasó fejében. Ki tudná tehát megmondani, melyik is a kettő közül a létezőbb, valóságosabb, igazibb grund? S miért ne lehetne akkor a forgatókönyvíró Bokája valóságos?

Ez a Boka persze nem az eredeti grundon, hanem a forgatókönyvíró grundján állt, amely egy elhagyott kavicsbánya volt a Bojtár-dombon a város határában. A bánya művelésével már évtizedek óta felhagytak, a lankás domboldalba vájt, két focipályányi gödör mélyén kis tó vize fodrozódott, a partot és a gödör meredek oldalait fák és bokrok lepték be. A bánya területén túl kisebb mező húzódott, amelyet már felparcelláztak az ott épülő lakópark számára, a mezőn túl pedig takaros kertvárosi házak sorakoztak. Valahol azokon is túl, a hatalmas gödör szélén álló Boka számára már láthatatlanul, talán fél óra járásnyira pedig ott volt a Vörösingesek gyülekezőhelye, a kiserdő, vagy ahogy amazok emlegették, a Füveskert. Bokának azonban épp más gondja volt, mint hogy a Vörösingesekre gondoljon. A kezében tartott levelet olvasta, amely így kezdődött:

"Mi, liberális Pál utcai fiúk, tiltakozunk az ártatlanul gyanúba kevert Geréb Dezső meghurcolása ellen..."

"Szar ügy" - gondolta Boka. Zsebre gyűrte a levelet és elindult hazafelé. Kolnay és Barabás örökös viszálykodása mellett most még ez is. Ha nem tesz valamit, szét fog hullani a csapat. Másnap össze kell gyűlni, és tisztázni mindent. Annyira elmerült a gondolataiban, hogy félúton hazafelé majdnem beleütközött az egyik keresztutcából elétoppanó fiúba. Áts Feri volt az.
- Beszélnünk kell - mondta Áts Feri - De nem itt és nem most. Holnap suli után gyere át hozzánk. A szüleim nem lesznek otthon. Fontos. A grundról van szó.

*

A forgatókönyvíró a felesége unszolására keresett fel. Micsoda lúzer: egyszerűen csak besétált az egyetemi klinikára, és kivárta, míg rá kerül a sor. Gyorsan rá is vettem, hogy a magánrendelésemre is járjon. Harminchárom éves, magas, sovány testalkatú férfi volt. Markáns arc, világoskék szem, hosszú, lófarokba fogott haj - akár nők által körülrajongott, sikeres művészember benyomását is kelthette volna, ha nem jaktált volna állandóan, ahogy a fotelban ült, és nem lett volna olyan zavarodott.

A kertvárosban laktak egy szép házban a feleségével és a kislányukkal. Amit a férfi fordítással és nyelvoktatással keresett, annak majdnem a felét elvitték a törlesztőrészletek. Írogatott is persze, de az nem igazán fizetett - úgy tűnt, ez a forgatókönyv lett volna végre a nagy kitörési lehetőség. Nem csoda, hogy a felesége annyira ambicionálta a dolgot. Együttérzően néztem a fickóra. Nekem is folyton azt mondogatta a feleségem, hogy szép dolog ugyan az egyetemi klinikán gyógyítani és tanítani, de abból a fizetésből nem élünk meg, és ha kevés a hálapénz és nem megyünk el külföldre sem, akkor legalább kezdjek magánpraxist. Jó lenne nagyobb lakásba költözni, mire bölcsődés lesz a gyerek.

*

- Arról van szó, hogy balhét kellene csinálnunk a grundon - kezdett bele Áts Feri. A konyhaasztalnál ültek, Átsék lakótelepi lakásában.
- Úgy érted, hogy Vörösingesek a Pál utcai fiúk ellen? - kérdezte Boka meglepetten.
- Ja-ja. Persze csak műbalhé lenne, inkább csak üvöltöznénk meg botrányt okoznánk, hogy elzavarjuk az arra sétálókat meg a tónál üldögélőket. Petárdázhatnánk is. Meg beszállhatna Janó, a hajléktalan is, aki ott szokott csövezni a grund szélén. Ha neked is van valami ötleted, mondjad.
- Szóval erről beszéltetek a múltkor Gerébbel?
- Igen. Azt mondta, te túlságosan lúzer vagy ahhoz, hogy belemenj, de tudtam, hogy meg kell próbálnom. Nem akarok igazi balhét, érted? Csak műbalhét.
- Na de miért kellene balhéznunk?
- Hát pénzért. Pár hete jött hozzánk egy fazon, és pénzt ígért, ha randalírozunk meg szemetelünk a kiserdőben. Hozott füvet is. Még van belőle, kérsz? A csöviknek is hozott piát, meg egy csomó cuccot, és azóta több hajlesz is lakik az erdőben, mint korábban. Tegnapelőtt pedig azzal jött, hogy balhéznunk kellene veletek a grundon, a kavicsbányában. Persze titeket is megfizetne. Gondolom, neked is jól jönne némi zsebpénz.
- Ez nem tetszik nekem - aggodalmaskodott Boka - Nem kérdezted meg tőle, hogy miért akar balhét?
- Áh, azt hiszed, az orrunkra köti? De én sejtem. Derengett, hogy már korábban is láttam ezt az arcot, és beugrott, hogy hol. Amikor nem a Füveskertben szívunk, akkor gyakran lógunk az önkori mellett a parkban. Ott láttam a faszit jó párszor ki-be járkálni az épületből.
- Az önkormányzatnál? Hogy jön ez ide?
- Szerinted? A város úszik az adósságban. Apám szerint el akarják adni a kiserdőt és a kavicsbányát. Szerintem pedig ez a fickó azon dolgozik, hogy meggyúrják egy kicsit a helyi közvéleményt. Ha balhé van, meg csövesek, meg szemét, akkor kevesebben fogják sajnálni a kiserdőt meg a bányatavat.
Boka úgy érezte, jeges gombóc kezd formálódni a torkában:
- Eladják? Na de ki venné meg?... És minek?
- Minek, minek - hülye vagy? Építkezni.
- Építkezni? Mit?
- Mit tudom én, bazmeg. Lakóparkot. Miért, a bánya mellett mi épül?
- Akkor megszűnik a grund? És a kiserdő?
- Figyelj, Boka, ezek így is, úgy is eladják a Füveskertet is meg a szaros grundotokat is. Oké, bocs, nem akartalak megbántani. De az erdőnek és a bányának vége lesz. Ez van. Ha okosak vagyunk, legalább egy kicsit jól járhatunk mi is.
Boka csak némán ült és nézett maga elé.
- Gondold ezt át - folytatta Áts Feri - Be kéne vonnod a fiúkat. Beszélj velük. Aztán ha ők is benne vannak, beszéljünk megint.

*

"Miért nem szappanopera-forgatókönyvet írsz inkább, te szerencsétlen?" - gondoltam, persze vigyázva, hogy az arcom el ne árulja gondolataimat. Nem hittem Dr. Csernus módszereiben, és mivel nem régen keztem el a magánpraxist, nem is akartam kockára tenni az óradíjamat. Ezért inkább megismételtem a forgatókönyvíró szavait kérdés formájában, hogy beszéltessem:
- Meg kell állítani őket?
- Igen, doktor úr - suttogta - Áts Feri és Boka tehetnek mindenről.
- Hogy érti azt, hogy ők tehetnek mindenről?
- Szörnyű dologra készülnek. Bemocskolnak mindent. Ők is mocskosak. A nézők nem fogják tudni, de én tudom, hogy mocskosak. És ők ott élnek mindenkinek a fejében, és csak én fogom tudni, hogy milyen mocskosak! Doktor úr, én ezt nem bírom, érti? Nem szabad megírnom ezt a forgatókönyvet! Ugye érti?

Az esetelemző szemináriumon kisebb vita bontakozott ki, hogy akut schizoform pszichotikus zavarról van-e szó vagy schizofréniáról. A főorvosunk, aki szintén jelen volt, azt javasolta, hogy fektessük be. Persze a fickó nem akar befeküdni, dolgoznia kell és etetnie kell a családját. Akkor fektessük be csak papíron, legalább néhány napra. Egy doktoranduszunk szerint az esetet környezeti kontextusban kellene vizsgálnunk - ezt bírta mondani, hogy "környezeti kontextusban" - és fölvetette, hogy mellőzni kellene a gyógyszeres kezelést, és maradni a pszichoterápiánál. Hogyne, a forgatókönyvet pedig majd megírja más, ugye? "Na, kislány" - gondoltam magamban - "neked sem kell még senkit eltartanod, és a gyógyszergyárak orvoslátogatóival sem volt még dolgod." Arról nem is szólva, hogy a magánrendeléseimet a páciens hosszabb távon nem biztos, hogy tudta volna fizetni. Döntöttem.

*

- Örülök, hogy így döntöttetek. Tudtam én, hogy nem vagytok ti hülyék - mondta Áts Feri - Azért egy kicsit aggaszt, hogy azt a kisköcsög Nemecseket nem avattátok be, de ha te azt mondod, hogy ő biztos nem lenne hajlandó, akkor oké. Csak tartsátok majd valahogy távol. Nem hiányzik, hogy belefulladjon a bányatóba... Pedig a célnak megfelelne, hahaha! Jól van már, ne parázzál, csak poén volt.
Boka és Áts Feri egy padon ültek az önkormányzat épülete melletti parkban. A pad háttámlájának peremén foglaltak helyet, lábukat pedig oda tették, ahová mások ülni szoktak. Görnyedten hajoltak össze, és egyeztették a grundon megvívandó csata részleteit.
- Van még itt valami - mondta Boka, mikor Áts Feri már éppen leszállni készült a padról - Pontosabban valaki, aki mindent tud az egészről. Valahogy el kell érnünk, hogy hallgasson.
- Kicsoda? - ráncolta össze gyanakodva szemöldökét Áts Feri.
- A forgatókönyvíró, aki ezt az egészet gondolja - felelte Boka - Mi az ő gondolatai vagyunk, vagyis tud rólunk mindent. Látja, mit teszünk, és látja az összes gondolatunkat is. Keresztbe is tehet nekünk.
- Mondtam én, hogy nem vagy te hülyegyerek - vigyorodott el Áts Feri - De a forgatókönyvírótól nem kell tartanunk. Mi tényleg az ő gondolatai vagyunk, de nemcsak ő látja a mi gondolatainkat, hanem mi is láthatjuk az ő többi gondolatát. Ha nem töprengesz annyit, hanem figyelsz egy kicsit, majd észreveszed őket.
- Na és akkor mi van?
- Mit gondolsz, miért hagyta, hogy feldúljuk a kiserdőt? Miért hagyta, hogy ezt a jövő heti kis balhét is megszervezzük veletek? Szerinted honnan van a pénz a filmre, aminek a forgatókönyvét írja? Szerinted mennyi megy el ebből a pénzből kamu szakértésre és tanácsadói díjakra? Mennyit számláznak majd a beszállítók? Mennyit az önkormányzat, amelyik a területet adja majd a forgatáshoz? Mennyit a polgármester sógorának őrző-védő cége? És hova csorog utána a pénz egy része? De a forgatókönyvírónak hallgatnia kell és írni, mert neki is kell a pénz. Figyeld a gondolatait! Na? Érted már?

*

- Minden rendben lesz, asszonyom - nyugtatgattam a forgatókönyvíró feleségét - Sok ember szenved hasonló problémáktól, mint a kedves férje. Csak arra kell ügyelni, hogy rendszeresen szedje a gyógyszereket, amiket felírtam, és akkor tulajdonképpen teljes értékű életet élhet. Persze a gyógyszeres kezelés mellett folytathatjuk a pszichoterápiát is. Hogyne, be tudja fejezni a forgatókönyvet.

Be is fejezte. A film egészen sikeres lett, sokan megnézték - pedig nagyjából minden úgy történt benne, ahogy a regényben és a korábbi filmfeldolgozásokban is, csak mai hősökkel, mai környezetben. Szegény Nemecsek a végén belefulladt a bányatóba. Veszélyesek ezek a bányatavak. A forgatókönyvírót nem láttam többet, a rendelésemre sem jött. Nem bántam: nehéz eset volt, és közben a magánpraxisom is felfutott, el is költöztünk. A feleségét viszont májusban láttam: itt nálunk, a Bojtár-dombi lakóparkban édelegtek egy kávézó teraszán a film rendezőjével.

*

Boka és Áts Feri egy padon ültek az önkormányzat épülete melletti parkban. A pad háttámlájának peremén foglaltak helyet, lábukat pedig oda tették, ahová mások ülni szoktak. Karjukat mindketten összefonták maguk előtt, felsőtestüket előre-hátra himbálták, tátott szájukból nyál csorgott, üres tekintetük pedig a kertváros házai fölött aranyló sávot bámulta, melyet a lenyugvó nap hagyott maga után az égen.