Karácsonyi novella. Nem vidám. Ajánlhatom a tavalyit is. De aki valami pozitívat szeretne, az nézzen inkább ilyet. Ez más.
*
Megszületett
- Elrontottunk valamit?
- Nem, dehogy. Mindenben az előírások szerint jártunk el.
- Túl kicsi az esély, hogy sikerüljön.
- Gondoskodtunk a jelöltről. A megfelelő üzeneteket küldtük az anyának. Az esélylatolgatás nem a mi dolgunk.
- Akkor is, túl nehéz feladat elé állítottuk őket. Úgy értem, az ittenieket mind... Miért?
- Nem a mi dolgunk. Mindenkinek más jut. Nekik most ez. Én itt voltam az előzőnél is, az sem volt könnyű, de sikerült. Máig emlékeznek is rá.
- Igen. Furcsa, hogy épp ma...
- Ne érzelgősködj! Figyelj és vezesd a jegyzőkönyvet. Hogy állunk?
- Rosszul. Eddig rosszul. A hóban fekszik, a parkban.
- Hát igen. Kevesen jutnak át a tű fokán. Most lehet, hogy ők sem.
- Ó. Nézd. Az életfunkciók... Látod?
- Igen. Látom. Hát akkor ennyi.
- Biztos...?
- Te is látod. Vége. Meghalt.
- Mi lesz most?
- Itt hagyjuk őket.
- Úgy értem, velük mi lesz.
- Velük? Nekik annyi. Ezeknek már nem lesz megváltás. A munka piszkos részét majd elvégzik ők maguk. Ahogy ilyenkor mindig.
- Na de mégis, egy egész világ... Nem lehetne...
- Még egy esélyt? Nem. Te is tudod, hogy működik a dolog. Szelekció és véletlen. Jobb módszert még nem találtak ki a teremtésre. Több világ van, mint amennyit el tudsz képzelni. Ez a gyakoribb eset, amit most láttál. Mennünk kell, vár a következő.
- És az anya?
- Mit csinálnál vele? Nem tudod kihozni, ő ide tartozik. Nekünk itt már nincs több dolgunk. Gyere, menjünk.
*
- Szűz Mária vagyok, Istennek szent anyja!!!
- Nyugalom, hölgyem... Mi azért jöttünk, hogy segítsünk. Fiúk...
- Ne merjenek hozzám nyúlni!
- Ne féljen tőlünk! Segíteni akarunk.
- Mi lesz a kis Jézussal??
- Nyugodjon meg, Isten vigyáz a kis Jézusra... mi pedig magára. Most!
- Áááá!
- Fogják erősen!
- Doki, ez a nő...
- Fogják már le! Így nem tudom szedálni!
- Kihis Jéhé-zuhus...
- Nyugalom!... Oké. Így. Ettől most aludni fog egy ideig. Tegyék a kocsiba. Szép kis karácsonyi műszak, mi? Diszpécser... Diszpécser, itt a tizenkettes. Van egy páciensünk, huszonöt körüli nő, zavart tudattal, önveszélyes állapotban találtuk, szedálva van, hová vihetjük?...
- Doki...
- Diszpécser, várjon... Mi az?
- Doki, jöjjön hátra... ezt látnia kell.
- Jézusmária. Ez a nő nemrég szült. Hol a gyerek?
- Hát ezt kérdezem én is, doki.
- Uramisten... Diszpécser! Változott a helyzet, a nő nemrég szült. Elhagyott újszülöttet keresünk, ismétlem, elhagyott újszülöttet keresünk a környéken. Szóljon a rendőrségnek is, hogy küldjenek járőrt! Mi is keresünk.
- Mi legyen, doki?
- A sofőr itt marad a kocsival és a nővel. Mi elindulunk a park felé, az a legvalószínűbb. Talán még nem késő.
- Istenem, karácsonykor... Tudja, doki, azt kérdezem, hol van ilyenkor az Isten...
- Mi vagyunk itt. Gyerünk, induljunk.
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.