Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Hartland

Je suis Ugocsa, qui non coronat.

Százhúsz ország közül GDP-ben a 34., optimizmusban és közérzetben a 117. Lakói az EU-ban a legszkeptikusabbak a rendszerváltással kapcsolatban. Melyik lehet ez a kemény ország?

"A baromi abszurd helyzetre az abszurd baromkodás pont megfelelő válasz." (H. Hartland)

"I hate conservatives, but I really fucking hate liberals." (Matt Stone, South Park Republican)

Friss topikok

Linkblog

Mese a fasiszta és a demokratikus autópályákról

2016.11.03. 20:00 Holger Hartland

Autós Aurél csórisztáni állampolgár nyaralni vitte a családját.

Úti céljuk Fejlettnyugat volt, az út első szakaszát viszont még a csórisztáni autópályán tették meg. Csórisztán autópályái 2x2 sávosak - többre nem tellett, kevesebbet nem lehetne autópályának nevezni. Egy irányban tehát két sáv halad, plusz a leállósáv, aminek még szerepe lesz.

Eleinte jól haladtak. Aurél szabálykövető ember volt, jobbra tartott, 130-cal autózott a külső sávban, amikor pedig utolért egy lassabb járművet, indexelés után megelőzte a belsőben, majd ismét indexelt és visszatért a külső sávba. Egy idő után egyre több volt a lassabb jármű - kamionok, teherautók, buszok, bátortalan Suzukik, régi Zsigulik -, így Aurélnak egyre jobban kellett figyelnie a sávváltásokra. Még egy kis idő elteltével annyian lettek a lassabbak, hogy már egymást is előzgették. Ha bement egy távolsági busz a belső sávba, hogy 100-as tempóban előzze meg a 95-tel döngető kamiont, mindkét sáv belassult.

Ilyenkor érdekes jelenség alakult ki. A gyorsabban haladni kívánó autósok mind a belső sávban tömörültek, nem tartottak a szabály szerint jobbra, és így üresen hagyták a külső sávot. Aurél tudta, hogy jobbról előzni nem szép dolog, de mit tehetett volna, egyedül volt a külső sávban, miközben a belső lelassult, így előreóvakodott a busz által előzött kamion mögé, majd indexelve megpróbált besorolni a belsőbe, hogy ő is megelőzze. Nem engedték. A belső sávban haladók esztelenül kis távolságokban követték egymást, Aurél előtt pedig mintha még szorosabban összezárták volna soraikat. Meg kellett várnia, míg elfogynak, így még később előzhette meg a kamiont, mint ha eleve a belső sávban maradt volna.

- Micsoda? - méltatlankodott magában - Betartom a szabályt és még én járok rosszul? Nincs ez így jól!

A következő ilyen alkalommal tehát a belső sávban maradt. Még magyarázatot is talált hozzá:

- Az írott szabály azt mondja, hogy jobbra kell tartani, de van egy másik, íratlan szabály is, ami úgy látszik, fontosabb. Ez pedig úgy szól, hogy "állj be a sorba és várd ki, amíg te következel!" A belső sávban tulajdonképpen sorban állunk, azaz megyünk.

Igen ám, de mivel nem akart a családja életével játszani, ő nem pár méterrel követte az előtte haladót, hanem rendes követési távolságot hagyott. Ezt hamarjában ki is használta egy szakadt Opel, amelynek vezetője éktelen dudálással húzott el jobbról, majd vágott be Aurélék elé.

- Ez nem járja! - méltatlankodott megint Aurél - Bármelyik szabályt is tartom be, én járok rosszul? A pofátlanok és a közveszélyes felelőtlenek juthatnak előrébb? Nagyon nincs ez így jól!

Még egy kis idő elteltével olyan sűrű lett a forgalom, hogy mindkét sáv lelassult, már csupán 90 körüli tempóban lehetett menni. Aurél nem bánta: igazságérzetének elviselhetőbb volt, hogy ha lassan is mennek, legalább mindenki egyformán lassan, és nincs hely a pofátlankodásra. Ez az érzés addig tartott, míg a mögötte haladó Lexus nem vett egy nagy lendületet, hogy kivágjon a leállósávba és jobbról 120-szal elhúzzon mindenki mellett.

- Hát ez már végképp több a soknál! - fakadt ki Aurél - Az kéne, hogy egy rendőrségi helikopter figyelje fentről a forgalmat, és jól megbüntessék az ilyeneket! Rendet kellene már végre csinálni!

Aurélék hamarosan letértek az autópályáról, hogy közönséges közúton lépjék át a határt, mivel az autópályán szigorú határellenőrzést vezettek be a túlsó oldalon. A fejlettnyugatiak ugyanis féltek az illegális migránsoktól, akiknek a be nem fogadásáért amúgy a sajtójuk rendszeresen elverte a port a civilizálatlan és buta Csórisztánon.

Hanem Fejlettnyugaton tényleg minden más volt! A 2x3 sávos autópályán remek tempóban lehetett haladni. Amikor lassú előzött lassút a középső sávban, még ott volt egy legbelső sáv, ahol mindkettőt meg lehetett előzni. Néhol 2x4 sáv is volt, ott aztán sosem volt torlódás! Csak pont akkor, amikor Aurélék éppen arra mentek, de az is biztosan valami rendkívüli ok, netán a hétköznap délutáni csúcs miatt. Mindenki kedvesnek és udvariasnak tűnt, és mindenki betartotta a szabályokat. Na jó, nem mindenki, de ez is csak azt mutatta, hogy lám, a fejlettnyugatiak is emberek.

- Hogy miért nem lehet nálunk is így? Miért nem lehetünk mi is olyanok, mint a fejlettnyugatiak? Volna mit megtanulnunk tőlük! - sóhajtott föl tiszteletteljesen Aurél.

Olykor azért Fejlettnyugaton előfordult némi zűrzavar. Egy kisebb, 2x2 sávos autópályán megismétlődött az otthonról ismerős jelenet: egy kamiont előző busz mögött a belső sávban sorakoztak fel a személyautók. De senki nem akart jobbról előzni, ehelyett Aurél azt vette észre, hogy hátulról villognak rá. A tükörben egy ideges negyvenes nőt pillantott meg egy VW volánja mögött. A nő láthatóan sietett volna, és nagyon zavarta, hogy előtte nem tartanak jobbra. Nem mintha ő maga jobbra tartott volna.

- Jól van, menj csak! - húzódott le előle Autós Aurél, majd jót derült azon, amikor a nő a következő előtte haladóra is villogni kezdett. Egy pillanatra megfordult a fejében, hogy visszasorol a nő mögé és rávillant, de úgy döntött, nagylelkű lesz. Végül is itt Fejlettnyugaton így szokás, nem? Elöl egy perc múlva befejezi az előzést a busz, akkor megint szabad lesz az út. Minek tülekedni?

Hanem amíg Aurélék Fejlettnyugaton autókáztak és töltötték a nyaralásukat, addig Csórisztánban a kormány a háborgó autósnépnek elébe menve új rendszert vezetett be. A csórisztáni autópályák forgalmát mostantól járőröző rendőrségi helikopterek figyelték, hogy jól megbüntessék a szabálytalankodókat. A csórisztáni politikusok persze sosem szabálytalankodtak az utakon - ők maguk is helikopterrel közlekedtek -, de a nép reménykedett, hogy legalább az autópályákon rend lesz végre. Sajnos a fejlettnyugati helikoptergyártó cég megvesztegette a csórisztáni döntéshozókat, így drágábban és kevesebb helikoptert sikerült vásárolni, ráadásul kamerákra sem futotta már, de az a néhány helikopter - amelyekről végül is kívülről nem látszott, hogy nincs bennük kamera! - kétségtelenül elriasztott legalább néhány bátortalanabb autóst a szabálytalankodástól.

Aurél kipihenten, élményekkel telten, a fejlettnyugati közlekedési kultúra - és általában a fejlettnyugati kultúra - iránti őszinte tisztelettel a szívében érkezett haza. Mikor átlépték a csórisztáni határt, az első dolog, amit megpillantott, az autópálya felett köröző rendőrségi helikopter volt.

- Micsoda? - hördült fel - Rendőrségi helikopter figyeli a forgalmat? Netán kameráznak is? Fasiszta rendőrállam!

És már bánta is, hogy hazatért, és arra gondolt, milyen jó lenne Fejlettnyugaton élni, ahol minden szép és jó, minden autópálya legalább 2x3 sávos, és ahol mindenki udvarias és mindenki betartja a szabályokat.

28 komment

Címkék: politika novella

A bejegyzés trackback címe:

https://hartland.blog.hu/api/trackback/id/tr9111833513

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jean Sol Partre 2016.11.04. 17:07:48

@Holger Hartland: dehogy gond, csak próbálom megfejteni, miről szólhat ez a kis parabola.

Jean Sol Partre 2016.11.04. 17:30:10

@Holger Hartland: nyilvánvalóan egyszerű, a történet se bonyolult, de akkor sincs sok tippem, Mészáros Lőrinc jachtozás után hazaér és nem szóltak, hogy rendszerváltozás volt?

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2016.11.04. 18:10:30

@Jean Sol Partre: Történetünk idején Mészáros Lőrinc az Adrián yachtozik, semmi köze hozzá. A főhős egy közönséges ember. Mint mi. Szép óvatosan vezet (mint valószínűleg te :)), a szabálytalankodókat látva dühösen követeli a rendcsinálást (mint én :)), tiszteli a fejlettnyugatiakat (mint Pelso vagy Robinzon Kurzor :)), végül hazatérve fasisztázik (mint Szindbád :)).

Jean Sol Partre 2016.11.04. 19:44:52

@Holger Hartland: de mit értesz rendcsinálás alatt (mármint a valóságban)? Hol lett rend?

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2016.11.04. 22:12:25

@Jean Sol Partre: Mellékszál. Egyébként, mint láthatod, a történetben sem lett igazán rend. Na de nem ez a lényeg.

Jean Sol Partre 2016.11.04. 22:32:17

@Holger Hartland: "Na de nem ez a lényeg."

hanem mi?

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2016.11.04. 23:08:36

@Jean Sol Partre: Ezt a mesét végül is Mihint kérésére írtam, ezért megvárnám, hogy ő is elolvassa. Aztán hátha el is magyarázza helyettem. :)

Jean Sol Partre 2016.11.04. 23:17:22

@Holger Hartland: félek tőle, hogy értem én, csak akkor nem jó a mese. Vagy jó, de akkor tényleg nem értem. A mese egyszerű, csak sehol sem kapcsolódik a valósághoz, úgy meg értelmetlen, ha szegény Aurél menet közben minden szituációban valaki más szerepét ölti magára, hol van akkor a személyiség fejlődés meg a didaktika?

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.11.07. 15:34:14

Köszönöm a részletes magyarázatot, nagyon igaz! Egyetértek. Amit viszont nem értek, az Napatya János nemértemsége. Ha kívánja(mármint ő), további magyarázatra számíthat tőlem, még a mai napon :)

Még egyszer köszönöm, hogy a kedvemért kifejtette :) így világos.

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.11.07. 15:37:11

@Jean Sol Partre: Személyiségfejődést és didaktikát ugyan hiába keres ebben. Ez egy igen jól eltalált helyzetkép, a post írója hajlandó volt az idővihart is vállalni ezért :)

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.11.07. 16:00:34

@Jean Sol Partre: Na de tényleg, az én szívemet melengeti, ha elfogadja tőlem, azonban csak érzek némi kételyeket, rákérdehetek? :)

Jean Sol Partre 2016.11.07. 16:50:46

@Mihint: nekem ez egy se füle-se farka történet, mármint eleje, közepe és vége persze van, csak az eszmei mondanivaló zűrzavaros. De ha ez csak valaminek a magyarázata, amiről én lemaradtam, akkor persze nem is várom el tőle, hogy nekem érthető legyen, és tényleg elfogadom :)

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.11.07. 17:10:33

@Jean Sol Partre: És ha úgy tekinti, mint egyfajta fejlődéstörténetet? :)

Jean Sol Partre 2016.11.07. 17:23:33

@Mihint: no de kinek/minek a fejlődése? Aurélé (aki az óvatosan vezető belőlem fasisztázó Szindbáddá fejlődik), vagy az országé ami bevezeti a forgalmi ellenőrzést?
A jelen valósággal való összefüggést nem találom, az ország változása nyomokban sem emlékeztet a történetre, emberileg meg nem értem, mit jelent ez a többszörözött személyiség.

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.11.07. 17:40:35

@Jean Sol Partre: Leginkább úgy tudnám mondani - ahogy én fordítom magamnak - hogy az egyszeri ember mindenhol ki van téve ugyanazon megpróbáltatásoknak, azonban külső behatásra képes azt gondolni, hogy az egyik helyen lévő ugyanazon megpróbáltatások jók, a másik helyen pedig mindezek szörnyűségek. Nagyon leegyszerűsítve ennyiben foglalhatnám össze. Van persze még más is annak, aki észreveszi :))

Jean Sol Partre 2016.11.07. 18:03:47

@Mihint: végülis jogos. Na ezért mondom, hogy hiszek magának :) Hogyhogy külső behatásra? A körülményekre gondol?

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.11.07. 18:54:20

@Jean Sol Partre: Amennyiben a médiát lehet külső behatásnak, vagy körülménynek venni, akkor igen :)

Jean Sol Partre 2016.11.07. 19:06:43

@Mihint: nem arra gondoltam, de miért ne, az is lehet körülmény. Én az általános közérzetre gondoltam, amit persze befolyásol a média is.

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2016.11.07. 19:11:43

@Jean Sol Partre: Az "általános közérzet" megtévesztő lehet, hiszen ennek az érzetnek anyagi vonzatai vannak. Szerintem nem kell erre példákat mondjak, de megemlíthetem a németországi "életérzést", ami fokozatosan romlik azóta, hogy a kerítést átvágták. Jó, tudom, ehhez az érzéshez ott kell élni, azonban szükségképpen elég sok német embert ismerek, és felőlük bizony ez jön.

Jean Sol Partre 2016.11.08. 12:41:33

@Mihint: hű, ezt most nem nagyon értem. Az anyagi vonzatot igen, a német helyzetet is, az összefüggést nem.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2016.11.09. 19:10:22

@Mihint: @Jean Sol Partre:
Fejlettnyugaton jobb, ezt ne tagadjuk le. Nem tökéletes, de jobb. Na de miért? És miért gondolja a főhős azokat a dolgokat, amiket éppen gondol? Miért gondolja egyszer ezt, másszor azt? Valóban, hol itt a fejlődés?

Akinek nem tetszik, az persze olvashat jobbat is. Komolyan:
mek.oszk.hu/08000/08026/html/03.htm#53

Bell & Sebastian 2016.11.11. 10:26:42

Meg mindenkinek.

Itt se jó minden, a közlekedés legalábbis stresszesebb, mint mondjuk otthon. Miért is? Mert nyolc szemmel kell figyelni, mint a pók, állandó defenzívában van a fosőr, támadásban alig, de ennek nem a brutális büntetési tételek a fő oka.

Van ahol a határ a csillagos ég, csak ott az Ismerd meg önmagadat! -szabály érvényes, az időjárás / járgány / vezető elmeállapota hármasa dominál: lehetni lehet, csak nem érdemes.

Szóval, jó időben, jó autóval, jó pályán, kiváló képességekkel bármi lehetséges. De ha ezekből hiány van, marad az igazodj balra, a gyorsabbhoz.
___

Bő lére eresztve azt akartam csak mondani, ha kezedben a sorsod, kénytelen vagy gondolkodni. Ha más mondja meg, inkább azt szokás szidni - agyatlanul.

Ez a kérdés, válasszatok!
süti beállítások módosítása