Hartland

Je suis Ugocsa, qui non coronat.

Százhúsz ország közül GDP-ben a 34., optimizmusban és közérzetben a 117. Lakói az EU-ban a legszkeptikusabbak a rendszerváltással kapcsolatban. Melyik lehet ez a kemény ország?

"A baromi abszurd helyzetre az abszurd baromkodás pont megfelelő válasz." (H. Hartland)

"I hate conservatives, but I really fucking hate liberals." (Matt Stone, South Park Republican)

Moderálás

Ezen a blogon cenzúra van. Tilos alpári módon megnyilvánulni és trollkodni. Hogy mi számít annak, azt a blog gazdája dönti el, aztán moderál vagy kitilt. A politikusokat és közéleti szereplőket nem kell kímélni, de azért egymással legyünk normálisak. Rengeteg hely van a neten, ahol mindent szabad. Itt nem. Ez egy viszonylag civilizált blog. Bárki kommentelhet, aki betartja ezt. Akinek nem tetszik, menjen máshová. Lásd még a blog nyitóposztját.

Friss topikok

Linkblog

Clintonra többen szavaztak. És?

2016.11.11. 09:33 Holger Hartland

Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást, pedig Hillary Clintonra valamivel többen szavaztak. Fogjuk még hallani, hogy ez milyen antidemokratikus és igazságtalan. Liberális és baloldali barátaink talán éppen csak arról nem fognak ábrándozni, hogy avatkozzon már be végre valaki, hiszen, Amerikáról lévén szó, nincs, aki beavatkozzon.

De számít-e, hogy országosan Clinton egy kicsivel több szavazatot kapott, mint Trump?

Igen is, meg nem is.

1) Nem számít, mert az amerikai rendszerben az elnökválasztásnak olyanok a szabályai, hogy nem országosan kell nyerni, hanem az egyes államokban külön-külön. Ez a szabály, és ezt minden amerikainak iskoláskorától illik tudni. Egy versenyben a résztvevők úgy versenyeznek, ahogyan a keretek diktálják. Ezekhez igazítják a stratégiájukat. Nemcsak a jelöltek és a kampánystábjuk, hanem akár a szavazók is. Nem tudjuk, hogyan kampányolt volna a két jelölt, ha a szavazatokat országosan és nem államonként számolják. Nem tudjuk, hányan maradtak távol a szavazástól olyan államokban, ahol eleve lefutott volt a meccs. Clinton például Kaliforniában 62-33-ra nyert, New Yorkban 59-37-re, Washington D.C.-ben 93-4-re (!). Ha valaki ezeken a helyeken republikánus, legfeljebb a gesztus kedvéért vagy lelkiismeretből megy el szavazni. (Ugyanez áll persze az alabamai vagy az oklahomai demokratákra is).

Az országos eredményre hivatkozni olyan, mintha kiszámolnánk, hogy egy focibajnokságnak más lenne a győztese, ha egy-egy mérkőzésen a győzelem nem 3, hanem 2 pontot érne, vagy épp 4-et (szemben az 1 pontot érő döntetlennel és a 0 pontot érő vereséggel). Nincs értelme az összehasonlításnak, mert az már egy másik verseny, és a csapatok máshogy játszanak, ha mások a szabályok. (Régen a fociban csak 2 pontot ért a győzelem, és pont azért változtatták 3-ra, hogy a csapatok motiváltabbak legyenek a támadó szellemű játékra.) Vagy pedig mondhatnánk, hogy Portugália Európa-bajnoki címe "illegitim", hiszen egy "rendes" EB-n csoportharmadikként már ki kellett volna esnie az első körben. Igen ám, de az idei EB-n harmadikként is tovább lehetett jutni, és a portugálok ezt tudták. Szép teljesítményt nyújtott a magyar csapat, de abban a portugálok elleni 3-3-ban az is benne volt, hogy a portugálok eleve úgy mentek ki a pályára, hogy nekik a döntetlen sem rossz.

Nem tudjuk, mi lett volna a magyar-portugál meccs eredménye, ha a portugáloknak mindenképpen győzniük kell. Azt a meccset nem játszották le. Nem tudjuk, mi lett volna az amerikai elnökválasztás eredménye, ha nem államonként, hanem országosan összesítik a szavazatokat. Azt a meccset nem játszották le.

2) Hogy Clinton kicsivel több szavazatot kapott, az olyan szempontból viszont igenis számít, hogy az amerikai "baloldal" nem omlott össze. Beleszaladt egy hatalmas pofonba, elvesztette az elnökválasztás mellett a szenátusi és a képviselőházi többségét is, de attól a tábor még egyben van. Legközelebb újra nyerhetnek. Amerikában továbbra is két, nagyjából egyforma nagyságú tábor néz farkasszemet, és bár a politikai hatalom ezúttal a republikánusoké lett, a demokratáknak továbbra is megvannak a pozícióik abban a gazdasági-, társadalmi-, kulturális-, szórakoztatóipari- és médiaelitben, amely most is majdnem egységesen sorakozott föl Clinton mögé, Trump ellen. Az amerikai "baloldal" csatát vesztett, ám a háborút még megnyerheti.

(Félreértés ne essék: mindezt úgy írom, hogy örülök Trump győzelmének, akkor is, ha nekem ebből személy szerint csak károm származik. Nem csak haszon és kár létezik a világon.)

Valójában az eredmény nagyon szoros volt, egy hajszálon múlott - nagyjából azon, hogy Trump kis többséggel győzni tudott néhány olyan államban is, amely egyébként a demokraták bázisának számít. Nincsen sok értelme grandiózus elméleteket megfogalmazni arról, hogy miért győzött Trump. Taktikai győzelem volt, más taktikával vagy más jelölttel ugyanígy nyerhettek volna a demokraták is. Olyanokat pedig egyenesen ostobaság mondani, hogy "Amerika így döntött", "Amerika ezt vagy azt akarja", erre vagy arra "igent vagy nemet mondott", "az amerikaiak" így vagy úgy.

Választási infografikákban szokás beszínezni a térképen a különböző területeket olyan színűre, amilyen párt jelöltje ott nyert. Ez megtévesztő is lehet, hiszen ha az egyik helyen A jelölt nyer B-vel szemben 52-48-ra, míg máshol B győz ugyanilyen arányban, az a valóságban csak 4%-os különbség, a térképen mégis úgy tűnik, mintha két teljesen különböző országról volna szó. Ugyanígy divatos - néha jóindulatúan - a különböző társadalmi csoportok "beszínezése" is. A jóindulatú általánosításoknál viszont sokkal gyakrabban hallunk és fogunk még olyanokat hallani, hogy Trump szavazói a vidéki fehér bunkók, míg az okos városi diplomások Clintonra voksoltak. Ezzel az egyik baj az, hogy nem igaz. Trump a diplomások körében csak 52-43-ra kapott ki, a diploma nélküliek csoportjában is csak 8%-kal győzött, a diplomásokon belül a fehérek között ugyanakkor pár százalékos különbséggel még nyert is.

A másik baj, hogy olyan liberálisok gyártanak és adnak tovább ostoba és megbélyegző sztereotípiákat, akik más esetben harciasan kiállnak mindenféle sztereotípia ellen. Olyanok vidékifehérbunkóznak most, akik más, általuk kivételezetten kezelt csoportok esetén a hasonló gondolatoknak még akár az egészen civilizált, statisztikával alátámasztott felvetését is rasszizmusnak, egyéb -izmusnak vagy valamilyen fóbiának bélyegeznék. Olyasmiket mondanak, aminek a töredékéért is kirekesztenének és tönkretennének másokat. Az első pontra visszatérve pedig: olyan emberek hivatkoznak a "többségre", akik más esetben a procedurális demokrácia legelszántabb hívei.

Röhögjünk a képükbe.

6 komment

Címkék: választás megmondás USA Trump

A bejegyzés trackback címe:

http://hartland.blog.hu/api/trackback/id/tr7011949359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

2016.11.11. 17:17:18

Trump csak megcsinálta. Azért három politikai családot, Bushékat, Clintonékat és a leköszönő Obamáéket jégre vinni: tapsot érdemel.

És persze összedőlt a haladár kártyavár is, lehet 'újraépíteni'.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2016.11.11. 18:20:24

@Lion K: Persze, tapsot. Örültem. :) De csak csatát nyert. Hogy lesz-e belőle stratégiai győzelem is, a következő években dől el. A haladár kártyavár összedőlt, de a kártyák megvannak, az építeni vágyó kezek megvannak. A "háború" folytatódik.

Silcon 2016.11.13. 18:52:24

Nem szép dolog a káröröm, de akkor is jólesett :) Trump egy dolgot már bebizonyított, hurrikánnal szemben is tud pisilni :) www.chicagotribune.com/news/nationworld/politics/ct-list-of-endorsements-20161026-htmlstory.html
Ennyit a médiaszabadságról és a tárgyilagosságról.

Obama megválasztása után micsoda várakozás volt, hogy most majd jól megváltoztatja a dolgok menetét. Megilletődött vagy túl magasra került a léc? Szerintem egyszerűen nem volt egy hangsúlyos, jól meghatározott célja. Sodródott, elveszett a részletekben. Az Obamacare lett utolsó szalmaszálként bedobva, de lássuk be, ez nem az a világmegváltó lépés volt, amiért béke Nobelt osztogatnak.

Trump célja, hogy a kékgallérosokat visszahozza a zenekari árokból a színpadra. Ehhez már csak egy jó csapatra van szüksége. Reaganból sem néztek ki sokat, de volt egy jól meghatározott célja, a szoci rendszerek megdöntése. Megfelelő emberekkel véghez is vitte, ma nagy elnökként tartják számon.

Egyébként meg rasszista. Jan. 20-án egy komplett néger családot fog kilakoltatni a tél kellős közepén a Fehér Házból :)

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2016.11.14. 18:38:44

@Silcon: Lassan eljutunk oda, hogy már a sajtószabadságra hivatkozás is (liberál)bolsevista trükk lesz, hogy megint a néhai Pistabácsinak legyen igaza. Kéne egy számvetés, hogy az amerikai kulturális elit, benne színészekkel, zenészekkel, celebekkel (az akadémikusat nem is tudom, érdemes-e számolni egyáltalán) milyen arányban támogatta Clintont.

Silcon 2016.11.14. 20:23:07

@Holger Hartland: "milyen arányban támogatta Clintont"
Nem titok, minden aranyrúdra rá van írva: 999,9 ezrelék.
A maradék ellen most szervezkednek az NGO-k.

Elbizonytalanodtam. Azt hittem árokásásban világhatalom vagyunk, erre kiderül, hogy az amik ebben is jól teljesítenek.

Valahol feltérképezték, hogy a világsajtó nagy része 6 cég kezében van. Ennek ellenére nem olyan rossz a helyzet, mert egy másik felmérés szerint úgysem hisznek nekik :) Pedig a hazugságnál van rosszabb: az elhallgatás.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2016.11.14. 21:58:44

@Silcon: De hát a mi árkaink egy részét is onnan ássák. :)