Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Hartland

Je suis Ugocsa, qui non coronat.

Százhúsz ország közül GDP-ben a 34., optimizmusban és közérzetben a 117. Lakói az EU-ban a legszkeptikusabbak a rendszerváltással kapcsolatban. Melyik lehet ez a kemény ország?

"A baromi abszurd helyzetre az abszurd baromkodás pont megfelelő válasz." (H. Hartland)

"I hate conservatives, but I really fucking hate liberals." (Matt Stone, South Park Republican)

Friss topikok

Linkblog

Hová tűntek a katolikusok?

2013.03.30. 10:00 Holger Hartland

Nemrég derült ki, hogy a 2011-es népszámláláson kb. 1,3 millióval kevesebben vallották magukat katolikusnak, mint az előző alkalommal, 2001-ben. Hová tűnt ennyi katolikus?

Az egyház szerint a jelenség egyik oka, hogy más volt a kérdés megfogalmazása. Erre még visszatérünk. A másik ok pedig az lenne, hogy a számítógépes rendszer az interneten válaszolóknak napokig nem engedte, hogy katolikusnak vallják magukat. Ez a magyarázat viszont komolytalan. Annyi történt ugyanis, hogy az első napokban az interneten válaszoló katolikusoknak azt is ki kellett választaniuk, hogy pontosan milyen katolikusok (római, görög, stb). A túlnyomó többségnek valószínűleg nem esett nehezére megtalálni a rá érvényes "római katolikus" megnevezést, a problémát pedig napokon belül orvosolták, onnantól szerepelt a válaszlehetőségek közt az egyszerű, jelző nélküli "katolikus" is.

Felmerült az a lehetőség is, hogy generációváltás történt, vagyis miközben az idősek (köztük sok katolikus) elmennek, a helyükre érkező fiatalok már nem katolikusok. Nem is lehetnek, mert - mint maroz bloggerkolléga bibliai idézettel is alátámasztja -, a katolikusoknál a hit megvallása parancs, tehát aki nem vallja magát katolikusnak, az nem lehet (jó, rendes) katolikus. Ha viszont generációváltás történt, azt látni kellene a népszámlálás életkor szerinti bontásban közölt adataiban. A 2001-es népszámlálás adatai alapján látszik is némi hatás: akkor a 60 év fölöttiek között volt a legnagyobb a katolikusok aránya (64%), az 50-59 év közöttieknél 59%, az akkori negyveneseknél 55%, a harmincasoknál 52%, a 15-29 éves korosztályban 49%, míg a 14 év alattiaknál 48%.

De vajon ez elég ahhoz, hogy tíz év alatt 1,3 millió katolikus "eltűnjön"? Ha összehasonlítjuk a vallás korcsoportonkénti adatait 2001 és 2011 között, akkor a következőket látjuk:

2011-ben a 15-29 évesek közt 614 ezer katolikus volt. Ők 2001-ben még 5-19 évesek voltak, és közülük akkor még nagyjából másfélszer ennyi, azaz 929 ezer volt katolikus, nyilván szülői bevallás alapján. A csökkenés 34%-os. Lehet, hogy sokan a szülői házból kilépve döntöttek úgy, hogy 2011-ben már nem vallják magukat katolikusnak, és ez ennyiben lehetne generációs hatás, de így is legfeljebb mintegy 300 ezer katolikus "eltűnését" magyarázná - és nem lenne összhangban a továbbiakkal.

A 2011-ben 30-39 éves generáció soraiban 527 ezer katolikus volt, míg tíz évvel korábban, amikor 20-29 évesek voltak, még 786 ezer. Ezt a 33%-os csökkenést már nehezebb a szülői házat elhagyó fiatalok szemléletváltására fogni - különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a csökkenés aránya majdnem ekkora volt a középkorú nemzedékben is. A 2001-ben harmincas éveiben járó 687 ezer katolikusból 2011-re, negyvenes éveikre 490 ezer maradt, az akkori negyvenesek 844 ezer katolikusából pedig ötvenes éveikre 602 ezer (a csökkenés mindkét esetben 29%).

Magyarán, a csökkenést nagyrészt az okozza, hogy a 15-60 év közötti korosztályokból eltűnt valamivel több, mint egymillió katolikus, a korosztályok közt majdnem egyenletesen. Ez az adott generációkba tartozó katolikusok majdnem egyharmada. Ennyien nem halhattak meg idő előtt és nem vándorolhattak ki. Az egyetlen lehetséges magyarázat, hogy van kb. egymillió ember, aki 2001-ben még katolikusnak diktálta be magát (vagy őt a szülei), de 2011-ben már nem.

Lehet, hogy a kérdés megváltozása miatt? 2001-ben a vallásra vonatkozó kérdés így szólt: "Vallása, hitfelekezete?", 2011-ben pedig így: "Mely vallási felekezethez, közösséghez tartozónak érzi magát?" Az első kérdés mintha tényadatra vonatkoznék, a hittől és a hitéletben való részvételtől függetlenül. A második megfogalmazás már a kérdezett eszébe juttatja, hogy a vallás másról is szólhat, mint hogy milyen családba született, vagy hogy tíz évente mit mond magáról, és hogy néha (esküvő, keresztelő, temetés alkalmával) elmegy templomba. Sokan éppen az ilyen egyházi szolgáltatások igénybevételekor szembesülnek azzal, hogy pl. egyházi esküvő előtt hitoktatásra kell járni, vagy hogy a pap ilyenkor visszamenőleg elkéri az éveken át be nem fizetett egyházi adót (végül is joggal, ahogy egy klubban vagy szakmai szervezetben is kell tagsági díjat fizetni).

Valóban, a vallási felekezethez nem tartozók száma 2001 és 2011 között 1,5 millióról 1,8 millióra emelkedett - a "hiányzó" katolikusok száma viszont még mindig jóval magasabb, mint a növekedés. Van ugyanakkor egy rovat, ahol most sokkal többen vannak, mint 2001-ben: a vallási kérdésre az akkori 1,1 millióval szemben 2011-ben 2,7 millió megkérdezett nem válaszolt. Vajon miért? Nem az újonnan érkező fiatal generációról van szó. A növekedés eloszlik a korosztályok között, vagyis minden nemzedékben van több százezer ember, aki 2001-ben még válaszolt a kérdésre, 2011-ben pedig már nem. Ha megnézzük az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozó válaszadási hajlandóságot, hasonló változást látunk: 2001-ben ezekre a kérdésekre mintegy félmillióan passzolták a választ, 2011-ben közel másfél millióan, így például "eltűnt" úgy egymillió magyar...

Leginkább arról van tehát szó, hogy a legutóbbi népszámláláson sokkal többen hagyták megválaszolatlanul a nem kötelező kérdéseket (amelyek elé oda is volt írva, hogy nem kötelező válaszolni rájuk), mint 2001-ben. Csak tippelhetünk, miért. Bizalmatlanság az állammal szemben? Bizalmatlanság úgy általában bárkivel szemben, aki az adatainkat kéri? Öntudatos ragaszkodás az ilyesfajta személyes adatok meg nem osztásának jogához? Időhiány, fáradtság, bezárkózás, érdektelenség, nemtörődömség, lustaság? Vagy kinél ez, kinél az?

Egy biztos: az eltűnt katolikusok nagy részét a nem válaszolók közt kell keresni. Kisebb részük talán felekezet nélküli lett, egy másik, szintén kisebb részt pedig magyarázhat a természetes fogyás és a generációk lassú cserélődése. A lemorzsolódás pedig valószínűleg zömmel a legkevésbé elkötelezett "katolikusokat" érintette. Akit egy átfogalmazott kérdés, egy pár napig létező és nem igazán súlyos internetes válaszadási probléma, vagy éppen a kérdés nem kötelező jellege visszatart attól, hogy katolikusnak vallja magát, az tényleg nem biztos, hogy katolikus, és még az is kérdés, hogy igazából az volt-e tíz évvel korábban. Jó kérdés persze az is, mit jelent az, hogy "igazából". Ha az elkötelezett és hitüket gyakorló katolikusok számát akarjuk tudni, az nyilván a 2011-es népszámláláskor magát katolikusnak valló 3,9 milliónál is kevesebb, vagyis lehet még kiknek lemorzsolódniuk a következő alkalomra is. Tíz év múlva meglátjuk.

12 komment

Címkék: megmondás katolikus népszámlálás

A bejegyzés trackback címe:

https://hartland.blog.hu/api/trackback/id/tr695183761

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maroz 2013.03.30. 11:54:51

Ha jól emlékszem a vallásszociológusok az úgynevezett "igazából" hívőket olyan 15% körülire teszik. Az összeset.

Azért az egy egészen kicsit izének tartom, hogy van egy ekkora volumenű adatfelvétel, mint amekkora ez a népszámlálás, és a kapott számok egy részével úgy istenigazából mit kezdeni nem tudunk.

Azon gondolkodom, hogy vajon egy kutatás találhatna-e választ erre a sok kérdésere, amelyeket a poszt is megfogalmazott. Talán nem lenne fölösleges abból a szempontból, hogy egy következő népszámlálás módszertana csiszolható lehetne általa.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.03.31. 19:19:00

@maroz: Miért, mi a baj? Szerintem jó ez így. A "katolikus" nem olyan fogalom, amire volna egyetlen kizárólagosan helyes definíció, így teljesen természetes, ha eltérő számokat kapunk, amennyiben a gyakorló katolikusokat, illetve a katolikus valláshoz akár csak lazán is kötődőket számoljuk.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2013.03.31. 20:30:02

@Holger Hartland: @maroz:

Én is kerestem egy ideig azt a 1,6 millió katolikust. Azért is lepett meg az adat, mert soha (ú. é az elmúlt húsz évben) annyian templomba nem jártak (és soha annyi felnőttkeresztelés nem volt!), mint manapság. A megfejtés (elsődlegesen) valószínűleg az, hogy míg 2001-ben fontosnak tartották ezt bevallani az emberek (akár gyakorló hívők voltak, akár csak megkereszteltek), addig mára elvesztették azt az illúziójukat, hogy Magyarország egy olyan ország (lehet valaha), ahol katolikus hitüknek és identitásuknak jelentősége lehet a köz(össégi)életben. A válaszadás elutasítása (szerintem) leginkább az állammal szembeni csalódottság kifejez(őd)ése.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.03.31. 21:59:11

@bbjnick: Szerintem akiket templomba járni és felnőttként megkeresztelkedni lát, az a "kemény mag" lehet (esetleg közte néhány olyannal, aki épp valami fidesz-állásra ácsingózik, mondjuk tanfelügyelőnek :)), akik meg nem válaszoltak, azok a könnyen lemorzsolódó "ál- és félkatolikusok". Olyanok, akiket annak idején megkereszteltek, szokásból és konformizmusból talán egyházi esküvő, keresztelő, temetés is van, de amúgy ennyi, pl. az adó 1% felajánlására már nem veszik a fáradságot.

maroz 2013.03.31. 22:43:41

@bbjnick: No, de hát ez a gyógyulás útja lenne, nem? Az államtól várni azt, hogy a katolikus hitüknek, pláne az ebből épített identitásuknak a köz(össégi) életben jelentősége legyen, brrrr. Hatalmilag odaítélt jelentőség, az lenne még csak szép.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2013.04.02. 19:25:44

@Holger Hartland: @maroz:

Szerintem nem tetszenek érteni a problémát.

A katolicizmus nem olyan, mint a párthoz, civilszervezethez/mozgalomhoz vagy sportegyesülethez való (ilyen-olyan) kötődés. A keresztvizet nem lehet letörölni. Tkp. még az olyasféle kategóriáknak sincs sok értelme, mint a "keménymag" vagy "vasárnapikatolikus", mivel ez egy hívő életében dinamikusan változhat (s általában változik is). A katolikus az katolikus, a templomban, a közéletben, otthon, ahol van.

A népszavazási eredmény(ek)ben az az érdekes, hogy 2001-ben miért vallották meg annyian, amennyien, míg ma (2011-ben) miért 1,6 millióval kevesebben katolikus hitüket/meggyőződésüket/elkötelezettségüket/kötődésüket? A haszonelvű megközelítés kizárható (mivel mi haszna volna egy név nélkül fölvett adatlapon bármit vagy annak az ellenkezőjét állítani), marad a "csalódottság" az állammal szemben --- 1,6 millióan úgy gondolták, hogy egy "közöd?!-del" válaszolnak az állam kérdésére.

És: A szocializmus évei alatt a felekezeti identitás megélése valóban visszaszorult a vallási közösség és a magánszféra világába. De ezt a helyzetet komoly és durva kényszerek állították elő. Nagyon meglepő volna, ha ma bárki azokat a viszonyokat óhajtaná vissza!

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.04.02. 23:50:36

@bbjnick: Az én fejem száraz, pedig a maga állítása szerint letörölhetetlenül vizesnek kellene lennie. Csakhogy nem a keresztvíz teszi a keresztényt, hanem a hit. Akinek nincs, annak hiába lapul a keresztlevele valahol a fiókban, attól még nem lesz keresztény, se katolikus, se más.

Az államban maga talán csalódott, de az a másfél millió ember miért ne lehetett volna egyszerűen lusta vagy bizalmatlan, vagy miért ne jöhetett volna rá arra, amit fent írtam, vagyis hogy egy valláshoz tartozni többet jelent egy gyerekkori fejlocsolásnál.

Locassen 2013.04.03. 13:45:29

hát, ha ez vigasztal bárkit is, a jelenség nem egyedülálló.

ugyan Amerikában a népszámlálás nem kérdez rá a vallásra, de más kutatások alapján elég hasonló dolog rajzolódik ki ott is, igaz, magasabb bázisról indulva és hosszab időköz alatt:

In the traditional Roman Catholic stronghold of New England, for instance, the number of Catholic adherents fell by 1 million between 1990 and 2008, with most of those moving to "no religion." Catholics dropped from 50 percent to 36 percent of the region's population. New York state lost 800,000 Catholics.
www.csmonitor.com/USA/Society/2009/0310/p01s02-ussc.html

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2013.04.03. 18:28:29

@Locassen:

Én azért nem mernék közvetlen párhuzamot vonni a két jelenség között!

Az USÁ-ban nem volt majd ötven év ateista diktatúra, ott nyilván a folyamatos fogyást a folyamatosan (el)amerikanizálódó ír, dél-európai és dél-amerikai közösségek produkálják.

Nálunk teljesen más viszonyok voltak/vannak.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2013.04.03. 18:34:24

@Holger Hartland:

A maga feje száraz, de belülről!:-]

De mert látom, hogy komolyan foglalkoztatja a kérdés:-), ezért elárulom magának, hogy a keresztség eltörölhetetlen pecsét, valamint, hogy a hit kegyelem (amit kérni is lehet!).

Bátorítom, olvasson csak utána! Lélekben magával vagyunk!:-)

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.04.04. 23:50:38

@bbjnick: Ne győzködjön. Majd megbeszélem a főnökével személyesen, ha úgy adódik. :)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2013.04.08. 21:11:30

@Holger Hartland:

"...megbeszélem a főnökével személyesen..." --- írja.

Helyes!:-)