Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Hartland

Je suis Ugocsa, qui non coronat.

Százhúsz ország közül GDP-ben a 34., optimizmusban és közérzetben a 117. Lakói az EU-ban a legszkeptikusabbak a rendszerváltással kapcsolatban. Melyik lehet ez a kemény ország?

"A baromi abszurd helyzetre az abszurd baromkodás pont megfelelő válasz." (H. Hartland)

"I hate conservatives, but I really fucking hate liberals." (Matt Stone, South Park Republican)

Friss topikok

Linkblog

Elmennek a tehetséges fiatalok - na és?

2013.07.14. 04:24 Holger Hartland

A Bölcs Boldi Bácsi tanácsai 10.

"...megpillantottak maguk előtt egy bolygót, se kicsit, se nagyot, csak amolyan közepes formát, egyetlenegy kontinenssel. Közepén vörös vonal húzódott végig, s mindaz, ami a vonal egyik oldalán terült el, sárga volt, ami pedig a túlsó oldalán, az rózsaszínű. Látták ebből, hogy két szomszéd állam van előttük..."
(Stanislaw Lem: Kiberiáda. Trurl és Klapanciusz hét utazása. Első utazás avagy Gargancián csapdája)

Kedves, Tehetséges Fiatalok Elvándorlása Miatt Aggódó Feleim!

A Fidesz-kormány alatt az ellenzékiek egyik kedvenc toposza lett a kivándorlás emlegetése. Orbanisztánból csak elmenni lehet, és el is megy a jó munkaerő és a sok fiatal tehetség, mekkora veszteség, jaj. Persze, lehet a kérdést aktuálpolitikai szempontból is vizsgálni, és a poszt legvégén vissza is térek rá, addig azonban arra kérek minden kedves olvasót, kis időre felejtsük el, milyen kormányunk van éppen. Kedves feleim, erőltessétek meg magatokat, és képzeljetek el egy lehetőségeihez képest jól működő, fejlett, szabad, normális Magyarországot. Megvan? Akkor most gondoljatok arra, mit tennének ilyen helyzetben a fiatal hazai tehetségek.

Szerintem elmennének.

Ha a jó Magyarország elképzelésekor tekintetbe vettétek a "lehetőségeihez képest" feltételt, akkor be kell látnotok: Magyarország még sokáig nem fog olyan lehetőségeket kínálni, mint a Nyugat, jó esetben sem. Sokáig érvényes lesz még, hogy Nyugaton több pénzt lehet keresni, jobb egyetemekre lehet járni, boldogabban és kényelmesebben lehet élni, mint nálunk. Egy harmincas-negyvenes embernek a kivándorlás, akár csak pár évre, persze nagy macera. Ő már nem egy hátizsákkal és két bőrönddel költözik, hanem kamionnal. Ha hátrahagyja a családját, az a baj. Ha viszi őket, az a baj. Ha kicsi a gyerek, az a baj. Ha nagy már, az a baj. Ha készülne a következő, az a baj. Új életet kezdve át kell értékelnie a régit, és vele minden olyan korábbi ambícióját, hogy neki esetleg valami feladata lett volna itthon. (Írja inkább, hogy "küldetése", Boldi Bá, az sokkal nyálasabb! - H.Hartland :))

De mi tart vissza egy huszonévest? Ő nem új életet kezd, hanem még az elsőt.

Magyarország - az elképzelt jó és egyelőre a létező is - az EU tagja. Az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása pedig azt jelenti, hogy ilyen szempontból az Európai Unió nevű "ország" egyik "megyéje" vagyunk, méghozzá az egyik elmaradottabb, szegényebb, "vidéki" megyéje. (Igen, ilyen szempontból a budapestiek is vidékiek, hurrá, egy ostoba fel- és megosztással kevesebb! - H.Hartland) A világ legtermészetesebb dolga, hogy a tehetséges fiatalok mondjuk Békéscsabáról vagy Hódmezővásárhelyről Budapestre vagy legalábbis Debrecenbe vagy Szegedre mennek egyetemre, és utána esetleg ott is ragadnak. Pont ugyanígy természetes, hogy a tehetséges magyar fiatalok egy része távozik nyugatra.

Lehet, hogy ez baj, de keseregni ugyanúgy nem érdemes rajta, mint azon, hogy az ember halandó - nem tudunk mit csinálni, ez van és kész. A jelenség más kormányzás esetén is létezne, legfeljebb más mértékben. Lehetnek olyanok, akiket más esetben itthon lehetne tartani, de biztosan vannak, akiket sehogyan sem. Lehet és kellene is a magyar felsőoktatást fejlesztgetni, de belátható időn belül az ELTE vagy a BME pont úgy nem lesz egy ligában a Harvarddal vagy Cambridge-dzsel, mint ahogy Békéscsabának vagy Hódmezővásárhelynek sem lesz ELTE- vagy BME-szintű egyeteme. (Hódmezővásárhelyre azért nem vennék mérget, Boldi Bá! - H.Hartland :))

Mielőtt nagyon elkámpicsorodnánk, jusson eszünkbe még egyszer tágabb "országunk", az EU négy szabadságelve: az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása. Ez az áramlás nemcsak tőlünk indulhat, hanem felénk is jöhet. A magyar felsőoktatásban van annyi potenciál, hogy ha Oxford soha nem is lesz, az európai középmezőnyben megkapaszkodva jó ár/érték-arányban kínáljon diplomákat az ezért fizető külföldi hallgatóknak. Tudtátok-e például, hogy a Semmelweis Egyetemen kb. kétezer külföldi hallgató tanul angol és német nyelven? Tudtátok-e, hogy a nevezett intézménynek ezekre a fizetős helyeire már túljelentkezés is van? Utóbbi egy kapitalista szemléletű világban nem lehet tartós: ha egy áruból vagy szolgáltatásból - mert a felsőoktatás is üzlet, majdnem annyira, mint az egészség - hiány mutatkozik, akkor a termelő gyorsan gondoskodik a hiány megszüntetéséről, vagy az ár, vagy a kínált mennyiség növelésével.

A 444.hu nemrég cikkezett arról, milyen komoly hagyományokkal rendelkezik és ennek megfelelően milyen erős a magyar matematika. Bűn lenne, ha ezt például az ELTE TTK nem használná ki, és nem hirdetne fizetős angol nyelvű képzést külföldieknek. Van is MSc és PhD-programjuk, bár azt sajnos nem sikerült megtudnom a honlapjukról, hogy hány külföldi hallgató szurkolja le a félévenkénti több ezer eurós tandíjat - remélhetőleg jó sok. Már csak egy jó BSc-program hiányzik. Az MSc önmagában ugyanakkor talán már elég lehet ahhoz, hogy Laczkovich professzor megbékéljen egy kicsit a bolognai rendszerrel. (Bónusz: maroz bloggerkolléga bizonyára értékelni fogja, hogy az ELTE TTK-n a matekot már differenciáltan oktatják a hallgatók ambícióihoz és képességeihez igazodva, és van egy "alapszint" is azoknak, akiknek nem megy annyira, és ahol "a hangsúly az alapvető fogalmak és tételek megértésén, a felzárkóztatáson, a matematikai gondolkodás és problémamegoldó készség kifejlesztésén van". Gyógymatek? Nem, tisztességes "ruhatár-büfé szak", legalábbis ELTE TTK-s viszonylatban!)

Persze miért állnánk meg az orvosoknál vagy a matematikusoknál? EU-ország magyar megyéjében a gazdasági szereplők mellett a magyar felsőoktatásra is igaz, hogy szolgáltatásaival és áruival nem csupán a megyén belül kell versenyeznie, hanem azon kívül is. A tudományban és az egyetemeken egyébként is olyan közös nyelv az angol, mint a középkorban a latin. A versenyt - angolul, nemzetközi mezőnyben, az EU-beli, sőt, azon túli hallgatókért - megúszni nem lehet, legfeljebb elveszíteni. A különböző területen dolgozóknak persze nem egyformán nehéz a dolguk - attól függően, hogy az ő területükön mennyi a szöveg és mennyi a szám. Szakítani kellene továbbá a szocialista múlt olyan, máig élő hagyományaival, mint a merev bürokrácia, a másokat visszahúzni kívánó irigység és a relaxált szelekció. Akkor már csak a megfelelő szintű ligát kellene megtalálni a bajnokságban, ahol a magyar csapatok eséllyel indulhatnak.

Nem, kedves olvasók, nem kerülte el a figyelmemet a valóság. A fentieket egy lehetőségeihez képest jól működő, fejlett, szabad, normális Magyarországról írtam. De kezet moshatok és visszatérhetünk a valóságba, ha nagyon akarjátok. A további stadionépítésekre biztató futballsikereinken mások már kiélcelődték magukat, és miközben a síró gyerekek iskoláját bezárták, több egyetemen pedig leépítenek, egy egész Vastagbőr-blogot lehetne megtölteni "erre bezzeg van pénz"-jellegű posztokkal. Én most inkább arról emlékeznék meg, hogy maga Navracsics miniszter is megemlítette a kivándorlás problémáját a Fidelitas kongresszusán. Az még teljesen rendben volna, hogy az eltávozottakat bővülő munkaerő-piaci lehetőségekkel várná vissza, ha nem lenne a dolognak egy kicsit fairy tale-szaga. Utána viszont ugyanebben a beszédben azt is mondta, hogy (a Mandinert idézem) "a közigazgatás megújításában a Fidelitas a legfontosabb utánpótlás lehet".

Hogy tetszik? A közigazgatás utánpótlását egy pártszervezet biztosítja.

Emlékeim szerint ennyire magas rangú fideszes ennyire nyíltan még soha nem mondta ki, hogy pártállamot építenek. A pártállamokba pedig, hacsak nincs alattuk rengeteg ásványkincs, nem nagyon szokott vonzódni sem az ember, sem a tőke, sem az áru, sem a szolgáltatás.

Hogy mi a mai tanács? Ha hisztek abban a Magyarországban, amiről a poszt szól, tegyetek érte. Ha nem: tegyetek, ahogy jónak látjátok.

Üdvözöl benneteket:

A Bölcs Boldi Bácsi

34 komment

Címkék: fidesz felsőoktatás megmondás kivándorlás Bölcs Boldi Bácsi

A bejegyzés trackback címe:

https://hartland.blog.hu/api/trackback/id/tr425403779

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2013.07.14. 04:49:54

Egyre inkább kedvelem én ezt a Bölcs Boldi Bácsit, majd ha nagyon elkeseredek(ami persze egy kiválóan működő, ámde nem vonzó pártállamban lehetetlen), akkor kikérem a tanácsát adópolitikai szempontból is, különös tekintettel az úniós ajánlásokra. Indián testvéreim javára, a nyomor enyhítésére, bosszú helyett béke.

maroz 2013.07.15. 08:06:17

Végső soron annak tényleg örülni kell, hogy az elte ttk világhírű matek szakján rá bírtak jönni, hogy ahogyan harminc, úgy háromszáz diák közül is meg lehet találni azt a két-három világkiválóságot. ;)

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.07.15. 10:32:49

@Mihint: Minden a koron múlik. Ha maga egy elkeseredett huszonéves, akkor usgyi, ha elkeseredett harmincas-negyvenes, akkor nehéz cihelődés, ha idősebb, akkor maradjon, a relatíve rekordmagas nyugdíjakra való tekintettel.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.07.15. 10:34:36

@maroz: Annak is lehet örülni, de én annak örülök, hogy rájöttek, mit kell kezdeni a "motiválatlan és alkalmatlan" (fenét, egyszerűen csak átlagos) diáktömegekkel. Ha tömegoktatás van, akkor annak ez a logikus következménye.

maroz 2013.07.15. 11:13:01

@Holger Hartland: Pláne, hogy pont ez az, ami a nagyságos piac érdekeit is a legjobban kiszolgálja.

"a matematikai gondolkodás és problémamegoldó készség kifejlesztésén van"

Készség. Na végre. Számomra az látszik, hogy ami jó a szindikátus... ööö, na, szóval ami jó a matematikának az jó a piacnak is. Ha problémamegoldó készség van, az már egy fél állás. De ugyanezt látom építészeknél is: a képzés során készségek fejlődnek, talán a legfontosabb mind közül az, hogy egy építész végzettségű fiatal jó eséllyel szívta magába a strukturált gondolkodás készségét, és nekem az a megfigyelésem, hogy sok állásnál ezt sokkal fontosabbnak tartják, mint azt, hogy a meghirdetett állásnak megfelelő legyen a végzettség.

Csak hát ugye a vélekedéseink nagyon lassan változnak, ma még mindenki szakmázik, és ha én elkezdek készségekről beszélni, akkor jó eséllyel lehurrognak, meg elkezdenek baszogatni, hogy na, akkor téged operáljon készség szinten egy agysebész, szóval nem vagyok én türelmetlen, csak picit. :)

emhem 2013.07.15. 20:51:23

hát hm. hadd adjak egy kis gőzt az elte matekszakáról:

- szegregált matekoktatás már a bolognai rendszer bevezetése óta van. első évben ugyanazok a tárgyak, de alap/közép/emelt szinten, másodévtől meg szakosodás: matematikus/alkalmazott matematikus/matematikai elemző[/matektanári, de ez most megszűnik] szakirányokon a tanterv (felveendő órák halmaza) is különbözik.

- a matematikus szakos/szakirányos hallgatókkal sosem volt baja laczkovichnak. ez egyébként a 170 fős évfolyamból kb 10-20 fő., [kibukás gyakorlatilag nincsen, az évfolyam nagyjából 10%-a csúszik egy évet]. van még 40-50 alkmatos [kibukás náluk sincs sok, a csúszás már gyakoribb], a maradék 100-on osztozik az elemző és a tanár. velük szokott a legtöbb probléma lenni [2012-ben kb 25-25 diplomázott].

- vannak rossz tanárok és jó tanárok (laczkovich egyébként nagyon jó tanár), a jó tanároknak az a célja, hogy a diák megértse a dolgot, önálló gondolkodásra, feladatmegoldásra legyen képes. a matematika ugyanis – bármily hihetetlen – sokkal inkább szól kétségfejlesztésről, mint a legtöbb másik szakma (és ez a legfőbb oka annak, hogy a közoktatásban 12 évig tanítani kell). a matematika ugyanis a gondolkodásról szól. az nem matematika, hogy leülök, és összeadok 15 számot (azt bevásárlásnak hívják), hogy megoldok 20 másodfokú egyenletet (rossz gimis matektanár), hogy lederiválok 50 függvényt (közgazdaságtan), vagy hogy leírok egy szélességi keresést (programozás).
a diákok egy részének meg az a célja, hogy lehetőleg 0 gondolkodással letudja a dolgokat (mert az nehéz/időigényes/fárasztó). ez az, amit motiválatlan diákseregnek nevezünk.
namost a rossz tanár nem zavartatja magát amiatt, hogy a diákok nem értik amit mond. leadja az órát, amire készült mondjuk 10 percet, aztán megy is dolgára. ő nem vesztett sok időt ezzel. a vizsgán meg majd vagy sorra buktatja a diákokat, vagy érdemtelenül engedi át őket. a jobb tanár viszont próbálkozik motiválni, megértetni a diákkal a dolgokat, emiatt meg esetleg elcsúszik az anyaggal, vagy extra terheket vesz magára. őt viszont nem ezért fizetik. nagyon gyakran nem az oktatás az elsődleges feladata egy professzornak, meg hát nem is fizetnek annyit, hogy abba a korrepetálás is beleférjen.

szóval ennek az egésznek nem sok köze van a matematikus szak krémjéhez, a magyar kombinatorika világszínvonalúságához.

maroz 2013.07.15. 21:21:05

@emhem: Engem ez érdekelne egy kicsit alaposabban is:

"vannak rossz tanárok és jó tanárok"

Írod, hogy a jó tanárt a céljai teszik azzá. Gondolom, hogy ennél azért valamivel több kell, de valójában hogyan is lehetne ezt kicsit átgondoltabban is megfogalmazni? Jó tanár-e az, aki teszem fel egy 170 fős csapatból csak 10-20 főt tud eljuttatni tervszerűen egy valamiféle célhoz, a többiekkel meg csak szenved és a többség egészen egyszerűen elvész a kezei között? Most ezt ne Laczkovichra hegyezzük ki, tekintsd úgy, hogy ezek a számok csak úgy itt vannak, példaszerűen. Tehát a kérdésem az, hogy hogyan tudnánk ezt a "jó tanár" fogalmat valamivel precízebben körülírni? Esetleg úgy, hogy operacionalizálni is lehessen, mert végső soron az lenne a hiteles, ha össze lehetne őket többé-kevésbé objektív módon is mérni, és láthatnánk, hogy XY rossz tanár, YX jó tanár, QZ pedig a legjobb tanár.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.07.15. 21:51:14

@emhem: Kösz a bepillantást, nagyon érdekes. A világszínvonalú magyar mateknak nem a magyar hallgatók azon részéhez volna köze, akik jobb híján kerülnek be matekra, mert máshová nem volt elég a pontjuk. Az ő oktatásuk talán inkább főiskolai feladat kéne, hogy legyen (csak ha már így alakult...).

Ahhoz van köze, hogy a magyar matematika hírnevét ki lehetne használni fizetős külföldi hallgatók toborzásához és képzéséhez. "Want to study at the same university as Paul Erdős?" Megjegyzem, akkor talán kevésbé kellene a fejkvóta miatt ragaszkodni a nagy keretszámokhoz, és akik igazából inkább főiskolára valók, azok mehetnének főiskolára.

A matekhoz nem kell műszer, labor, vegyszer. Mi akadálya, hogy évfolyamonként akár száz külföldi fizesse be a szemeszterenkénti kb. 4 ezer eurót? Öt évfolyammal számolva az évi kb. 1,2 milliárd forint lehetne... persze, kiadással is járna, de mekkora haszon.

emhem 2013.07.16. 09:57:16

@maroz: azt írtam, hogy a jótanársághoz hozzá tartozik az is, hogy érdekli őt a diák teljesítménye. (aztán később kicsit sarkítva a jó-rossztanárság ellentétet leszűkítettem erre az egy kritériumra, de semmiképp nem definiálnám csak ezalapján a különbséget)
nem is hiszek abban, hogy sorba lehet rakni a tanárokat teljesítményük alapján, abban hiszek, hogy vannak viszonylag elfogadottan jó illetve rossz tanárok. szóval szerintem jó tanár az, akit a diákjai nagy része annak tart (és igen, ez nagyon tud függni a diákok milyenségétől is), csak van néhány dolog, ami nélkül nem hiszem, hogy ez bekövetkezhetne. de ez nem az én asztalom, erről pedagógiakutatókkal kell beszélgetni.

emhem 2013.07.16. 10:16:42

@Holger Hartland: igen, ez egy nagyon jó cél, és elég sajnálatos, hogy az elte nem tudta még kihasználni. vannak törekvések erre, de egyelőre az évi 1-2 külföldi msc-s nem valami izmos teljesítmény. ennek a technikai részére nincs rálátásom, de az biztos, hogy lehetne sokkal jobban csinálni.

van egyébként valami hasonló, ami az eltétől hivatalosan független dolog, úgy hívják, hogy budapest semesters in mathematics, az leginkább amerikai bsc-seknek van, akik egy félévet itt tanulnak 750 dollárért. www.budapestsemesters.com/
itt angolul tartanak órát matematikusok, nekik kb a felük az eltén van alapból.

igazából az lenne a jó, ha az egész msc angolul lenne (mint pl. svájcban), oda könnyebben lehet külföldieket csalogatni. egyelőre ott tartunk, hogy néhány msc-s tárgy úgy van meghirdetve, hogy ha lesz külföldi, akkor angolul tartják majd.

maroz 2013.07.16. 11:12:50

@emhem: Az a problémám, hogy ha ennek a jótanárságnak nem tudunk adni valamiféle mégiscsak objektív és körülírható definíciót, akkor beszélgetni se nagyon tudunk róla, hiszen a az a kijelentés, hogy "XY jó tanár" azzal lesz ekvivalens, hogy: "a tegnapi hajnal gyönyörűszép volt".

Illetve az, hogy erről nem tudunk érdemben beszélgetni még nem is lenne akkora probléma, ha a pedagógusi munka is olyan lenne, mint a hajnal, tehát teljesen mindegy lenne, hogy ki hogyan ítéli meg, de érzésem szerint ez már nem pont olyan, hiszen egy-egy pedagógus végső soron jellemzően egy közpénzből finanszírozott cél elérése érdekében ténykedik. Így viszont már jó lenne, ha lennének diskurzusok, ha meg lehetne ítélni azt, hogy egy tanár jó tanár-e, és ha ehhez lenne valamiféle többé-kevésbé objektív kritériumrendszer, amelyiknek eleme az is, hogy a diákok miként ítélik meg szubjektíven az adott tanárt (sokat nézegettem például a BME tanárminősítő rendszerét), de talán az is beleférne, hogy mennyire tudta a csapat, az a csapat, amelyiknek a tanár is része elérni a kitűzött célt.

Én azért látok itt egy óvatoska paradigmaváltást mostanság. Volt a régi paradigma, amiről nekem a klasszikus zsékategóriás kungfu-filmek jutnak az eszembe. A lényege, hogy a roppant tudású idős mester ott él magányosan egy szirt tetején, a legsűrűbb misztikumba burkolózva, és jönnek a növendékek, aki el akarja sajátítani a tudást, nem mellékesen a mindent vivő csudasutamaflást, amely a titkok titka, és csak három beavatott ismeri az egész világon. Szóval jönnek a növendékek és a mester odadobja nekik a vödröt: hordjál vizet a völgyi patakból, és ha kibírod, akkor bejöhetsz söprögetni, ha nem, így jártál.

A mestert aztán baromira nem érdekli, hogy száz jelentkezőből kilencvenkilenc kidől, megdöglik, neki mindegy, sőt, mintha akkor lenne igazán boldog, ha senki nem tud bejutni, hiszen mit érdekli őt maga a tanítás? Na, ahányszor én Makoveczre néztem (isten nyugtassa) mindig egy ilyen film jutott az eszembe. És ez tényleg működőképesnek is látszik mindaddig, amíg senkinek semmi komolyabb érdeke nem fűződik ahhoz, hogy képzett akármik legyenek az arra aspirálókból.

De mennyire más a kép akkor, ha elvileg mindenki érdekelt abban, hogy az a 300 jelentkező kábé időre és valamiféle jól átgondolt objektív kritériumoknak is megfelelően "kiképződjön" valamivé. Itt már kicsit más a reláció, ebben az esetben maga a mester is része a csapatnak, és a küldetés az, hogy a kitűzött célt együtt érjék el. Itt már nem engedhető az meg, hogy elhulljon a 90% menet közben. Ha mégis elhull, akkor ott szerintem strukturálisak a bajok, és nem feltétlenül személyi jellegűek. Például egészen egyszerűen rossz a kitűzött cél, mert ha egy csapat 90%-a tipikusan nem tudja azt elérni, akkor az a cél rossz, és ha őszinték akarunk lenni, akkor át kell gondolnunk a célokat is. Ha ezt nem tesszük, akkor azzal pont hogy a sumákolásnak, a csalásnak, a megúszásnak, az alibizéseknek ágyazunk meg, hiszen az a diák a diplomát mindenképp meg akarja szerezni, és ha esélye sem látszik arra, hogy tisztességesen akkor nem fog habozni sokat és megszerzi tisztességtelenül. Romániában például nemzeti sportot csináltak az önátbaszásból, olyan érettségi követelményeket állapítottak meg, amelyet ép ésszel a zöm úgysem bír teljesíteni, és ahelyett, hogy ezt átértékelték volna hosszú-hosszú ideig szemet hunytak a leggátlástalanabb csalások fölött is.

Szóval ezért érdekelne engem az, hogy miként alakulnak mostanság a vélekedések a "jó tanár"-ról, mert látom ezt az apránkénti paradigmaváltást és roppant érdekesnek találom.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.07.16. 12:07:27

@emhem: Évi 1-2 MSc-s? Ezt az adatot kerestem, de nem csoda, hogy nem írják ki. Ez nagyon szomorú adat.

@maroz: Heterogén csapat - heterogén célrendszer. A jótanárságról meg annyit, hogy az állami szektorban pont úgy munkaerő-piac van, mint máshol. Adott összegért adott minőséget kapsz, magasabb minőséget pedig magasabb összegért (akár ugyanattól az embertől). Az önbecsapás veszélye a kiszivárgott felsőoktatási koncepcióban is benne rejlik. Eszerint az intézmények "felelősek" lennének azért, hogy aki beiratkozik oda, ne morzsolódjon le. Aminek a legegyszerűbb megoldása a kegyelemkettes intézményesítése.

maroz 2013.07.16. 15:22:56

@Holger Hartland: Hátja, lassan tényleg közoktatás lesz a felsőoktatás is, de nálunk sokan még azon sem bírtak túllépni, hogy a közoktatás felsőbb része, a középiskola ma már nagyon nem egy elitképző. Így még ott is olyan álviták zajlanak, hogy Berzsenyi szerelmi költészete kihagyható-e a tananyagból, vagy ez már nemzethalál, miközben a közoktatás megbízhatóan újratermeli azt a jelentős arányú funkcionális analfabétát és szinte teljesen véletlenszerűen is könnyedén talál az ember olyan érettségizettet, akinek komoly problémát okoz a szövegértés, és megoldhatatlan feladatként bír csak a szövegalkotásra tekinteni.

emhem 2013.07.16. 16:37:37

@Holger Hartland: ez az 1-2 csak tipp, a konkrét adatot én sem tudom. (kicsit tartok tőle, hogy ennyi sincsen.) azt tudom, hogy találkoztam már külföldivel órán, de nem túl gyakran. továbbá szerintem a szakdolgozatot mindenkinek fel kell töltenie a honlapra, márpedig én csak egy külföldi nevet találtam az elmúlt három évből.

a 4200 euró per félév viszont nevetségesen sok (az angolok azért tüntettek, mert az évi 2800 fontot megháromszorozták, és az így talán a legdrágább lett európában). az eltének nincs nagy neve külföldön. a matekképzés (főleg a bsc) valóban világszínvonalú, de erről európában nem igazán tudnak, így nem is olyan meglepő, hogy nem jönnek ide ennyiért tanulni az emberek.

azért - mint mondtam - vannak jó irányba mutató változások. most pl. szerveztek egy nyári iskolát. (mondjuk hogy végül hányan jöttek rá, azt nem tudom)

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.07.16. 18:00:56

@emhem: Persze, hogy nincs nagy neve külföldön, ezért is kellene a hírverés. Na nem azért, hogy nagy neve legyen, mert az a hírveréstől még nem lesz, hanem hogy egyáltalán tudjanak róla. És persze ha sok a 4200 euró (tényleg sok), akkor olcsóbban kell adni, hiszen épp ez lehet az egyik versenyelőny. Ha beütöm a google-ba, hogy "Semmelweis university tuition fees", akkor bizony külföldi találatok is jönnek, azaz valahogy elérték, hogy tudjanak róluk világszerte, és összejöjjön annyi fizetős külföldi jelentkező, hogy már nem győzik felvenni őket. De láttam már vidéki egyetemi városban is erősen alkoholrezisztens norvég orvostanhallgatót...

Nem tudom, mi hiányzik az ELTE TTK-nak, hogy ezt leutánozza, gyanúm szerint némi gyakorlatias, kapitalista szemlélet kellene, de azt ugye pont a matematikus oktatóktól nemigen várhatjuk, ők másban jók. :) Sőt, maroz kommentjéről jut eszembe, igazából egy kung-fu menedzser kellene, aki közben megküzd a bürokráciával is és kibunyózza, hogy a bevételből mennyit kell hírverésre költeni, mennyi jár a program oktatóinak, mennyi marad az intézetnél, és mennyit szedhet le a kari és az egyetemi központi költségvetés.

maroz 2013.07.16. 21:23:58

@Holger Hartland: Egy kung-fu menedzsert szerintem a legtöbb helyen felfalnának tízóraira. Ide inkább valami karakán madám kéne, aki rendet bír tartani a folyton intrikáló, egymással cicaharcoló tanszéki népek között. ;)

Mihint · http://mihint.blogspot.com 2013.07.19. 23:53:46

@Holger Hartland: Ez egy kényelmes, és igaz, használható válasz. Nem igazán erre számítottam, de végtére is elfogadható. Köszönöm.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.07.20. 00:15:48

@Mihint: Sokan mondhatjuk, hogy "nem igazán erre számítottam"! :)

Yumurdzsak 2013.07.24. 14:35:38

ez egy nagyon tré bejegyzés lett. legalább is nem arról szól, mint amit a címben ígértek

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.07.24. 14:38:06

@Yumurdzsak: Könnyen lehet, hogy tré a poszt, de hogy ne a címben fölvetett kérdésről szólna?

Yumurdzsak 2013.07.25. 09:06:52

@Holger Hartland: akkor kifejtem. az elején azt írod, ha normális ország lenne Mo., akkor is elmennének az emberek, de nem fejted ki miért (mert Cambridge-ben jobb az egyetem?), aki akart eddig is mehetett, mégsem mentek annyian. ismerőseim (és a KSH szerint is) most vágtak neki, mert úgy érzik kb. 3 éve kezdett el szűkülni a tér.

aztán arról írsz, h milyen jó a SOTE meg az ELTE. bár Mo. agyelszívásban sosem volt jó

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.07.25. 11:29:06

@Yumurdzsak: Kifejtettem: ugyanazért mennének el, amiért vidékről is "felmennek" a városba. Mennyivel többen mennek 3 éve? Hogy lehet megállapítani, hogy ezek közül egy "normális" ország esetén mennyi maradt volna itthon? Mennyi indult volna el amúgy is, csak esetleg később?

A Semmelweis és az ELTE nem elég jók, hogy Cambridge-dzsel versenyezzenek, de a Semmelweis adatai szerint elég jók lehetnek ahhoz, hogy középmezőnybeli egyetemként fizetős külföldieket vonzzanak ide.

___________________________ (törölt) 2013.09.05. 15:12:46

Nem a "lehetőségekről" van szó, nem mindenki karriermániás. Én alapvetően két dolog miatt költöztem ki 2006-ban és emiatt halogatom évről évre a visszaköltözést:

1) Az abszurdan magas és teljesen fölösleges munkahelyi stressz, ami abból származik, hogy a megrendelő 200%-ot szeretne kapni 50% áráért, a főnök fordítva, aztán rajtam keresztül szívatják egymást. Ennek a megoldásához nem több pénz kell, hanem inkább az, hogy mindenki érje be azzal a kevéssel, amihez még nem kell senkit átverni.

2) Hogy egy versenyszférában megbecsültnek számító szakértő fizetéséből nem lehet családi házat venni. Teszek a gazdagságra, BMW meg thai nyaralás nem kell, de kert az kell, kész. Ez megoldható lenne nem feltétlenül több pénzzel, hanem azzal is, ha az ingatlanpiac hirtelen beszakadna.

De alavetően a "lehetőségek" ezen túl nem lennének annyira érdekesek. Igazság szerint többnyire ugyanolyan melót végez és hasonló életet él az ember kint, nem olyan nagy cucc az egész, csak nyugodtabban és félre tud tenni valamennyit, hogy egyszer majd házat vegyen.

Nincsenek kint sem olyan marhára érdekes lehetőségek. Inkább nyugalom van.

Szerintem érdekes lehetőségek, ha már, akkor még inkább keletre lennének, mennyire menő lenne már mondjuk valami Tadzsikisztán szerű helyen a legelső autopálya megépítésénél, tényleg történelmi szituban dolgozni? Nyugaton nem tudsz igazán fontos dolgot csinálni, mert van már minden sz*rból elég.

panelburzsuj 2013.09.14. 13:37:06

"Tudtátok-e például, hogy a Semmelweis Egyetemen kb. kétezer külföldi hallgató tanul angol és német nyelven?"

Hogyne tudnánk.

Volt időnk megtanulni.

Úgy negyven éve ez a cilinderből "például" előhúzott képzés.

Utána óriási űr.

Még negyven évig. (?)

panelburzsuj 2013.09.14. 13:42:51

Egyébként érdekes a poszt szemléletmódja: a fiatalok azért vándorolnak "nyugatra", mert ott már minden van - ergo sokkal több a lehetőség.

De ha ez így van - akkor vajon mitől fog ez a fura "ozmózis" eccercsak megfordulni?

panelburzsuj 2013.09.14. 21:27:20

@Holger Hartland:

"Ellenáram" be fog indulni. Csak épp darabra-kilóra.

Amikor már nagyon magas lesz a kupac "odaát", akkor az aljából kipréselődő matéria majd elkezd nagyobb mértékben is csurogni "ideátra".

Szivárgás már régóta van: rotterdami lakótelepi kisnyugdíjasok baranyai falusi házakba költöznek, Kőszegen osztrák munkanélküliek bérelnek lakásokat, Cserszegtomajt felvásárolják a német kispolgári wannabe "szőlőbirtokosok", iszákos svájci nő magyar(országi...) kanra költi a három gyereke tartásdíját - ezek mind személyes "ismerőseim"...

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.09.14. 23:02:05

@panelburzsuj: Hacsak úgy nem... Az innen oda irányuló áramlás viszont már működésben van úgy bő másfél évszázada, és nem látni, mi állítaná le.

panelburzsuj 2013.09.14. 23:22:12

@Holger Hartland:

Például az ingatlanárak.

Gürizik és spórol a fiatal pár 10-15 évet Amszterdamban, vesz egy kétszobás panellakást - kiadja, és hazajön gyereket nemzeni és nevelni egy Győrszéli tágas, kertes, kutyás, biozöldséges házba.

Ha apuka/anyuka a szakmájában "európai értelemben" piacképes, akkor legalább egyikük "átlageurópai" eséllyel itthon is talál munkát. A másik meg pelenkáz és leckét írat.

panelburzsuj 2013.09.15. 00:14:30

@Holger Hartland:

A többség helyett majd jönnek a "határontúliak". Ahogy eddig is jöttek. Csak legfeljebb egyre erősebb lesz a romános akcentusuk...

Egyébként meg miért ne fordulnának vissza a "klasszik" mosogatók közül is jópáran? Lehet például karibi üdülőhajóra kiccsaláddal együtt menni hegedülni?

A gyerekeimmel - még internet előtt... - eljátszottuk azt a viccet, hogy pauszra rávittük a Gent-Brüsszel-Antwerpen háromszöget, aztán tologattuk a papirost az ugyanolyan léptékű Magyarország-térképen. Egész jól összepasszolt a három pötty például Szarvas-Orosháza-Békéscsaba, vagy a Nagykanizsa-Nagyatád-Marcali konfigurációkkal.

"Nyugati szemmel" Magyarország egy szellős, kényelmes, nyugis ország. Svájcban minden lakható völgyet telenyomtak már tízemeletes házakkal. A hatodikról hallgathatod a domboldalban bégető birkákat.

De visszakérdezhetek: szerinted meddig feszíthető a húr a fizikai adottságaink, és az "államalkotó" töketlenségünk között? Mert döntően az utóbbi "hajtja el" a népet, nem? És ahol űr támad, azt valami be fogja tölteni. Mekkora balhé támadt Gyűrűfű "kihalása" körül - ha eszméltél már akkoriban ...

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.09.15. 23:53:07

@panelburzsuj: Kérdés, hogy a határon túliak nem csak átutazóba jönnek-e. Űr van, be is lesz töltve - főleg a cigányok által.

panelburzsuj 2013.09.16. 00:24:40

@Holger Hartland:

Román cigányok.

Sokkal rövidebb így leírni.