Tegnap este két olvasói levél is érkezett hozzám azzal a kéréssel, hogy tegyem közzé. Mindkét feladó a nevének elhallgatását kérte. Az első levelet egy külföldre távozott honfitársunktól kaptam, és angolul van:
A Sad Hungarian Emigré's Songlet
Bear with me, my Western friends
For the recent nasty trends
In Hungarian democracy
Are not my evildoing
Me the evil booing
If he reads my blog, can only see
My blog Mr. Orban
Would love to kill or ban
So do not think I'm just one of my kind
In fact I'm one of yours
No regret, no remorse
Glad to have left that racist scum behind
A whole country of rascals
- Barbarians, Vandals! -
Coming from some wretched mother's tube
In Vienna still blue
But further down just goo
I know it's not the same river Danube
The Westperson's burden
Is yours to take up - burst them!
At all cost help us get rid of them please
When everything is done
They will have to run
In slippers which will be Vietnamese
*
A másik levelet egy vidéki olvasóm küldte, aki a helyi iskola diákújságjából mellékelt egy szerinte érdekes cikket:
Otrompf Bandi: Ez azért már durva
Biztosan hallottátok, mi volt a múltkor a vécében a böhöm Bagonyádinak, a suli új bikájának a gyúrós haverjai és aközött a szemüveges kis nyüzüge között, akinek piszkálta a csőrét, hogy einstandoljuk az alsósok tízóraiját. Azok után persze, hogy már a Nyelvenczy, a Bagonyádi csicskája is azt mondta, hogy talán kicsit eldurvultak a dolgok, most úgy tűnhet, hogy én is a Bagonyádit védem. De én tegnap is azt írtam volna, mint ma, csak nem voltam gépközelben, bocs.
Szóval igen, ez kicsit már túlzás volt. Igaz, a múltkor mi magunk is azt írtuk (konkrétan a Bódés Bandi, nem én), hogy az ilyen szemüveges kis nyüzügék seggét szét kell kúrni. Különben a végén a tanárokhoz vagy a szülőkhöz rohannának árulkodni néhány szaros tízórai meg pár saller miatt. De mi nem úgy gondoltuk. Csak felcseszte az agyunkat, hogy egy ilyen kis buzgómócsing jogokról hadovál. Nehogy már ő mondja meg, hogy nekünk mit szabad. Különben is, a szabályok azért vannak, hogy megszegjük őket. Na mindegy, történt, ami történt.
A böhöm Bagonyádit eddig pont azért bírtuk, mert még mindig jobb volt, mint a Nyakas, aki a kirúgásakor lelépett a diák sportkör pénzével. Bagonyádival ki lehet jönni, ha rendesen tejelsz. Az iskolaudvaron szedett védelmi pénzekből még vissza is csorgat egy kicsit, amikor megengedi az alsósoknak, hogy suli után kijöjjenek velünk a délutánra bérelt műfüves pályára szurkolni és labdát szedni nekünk. Ez az incidens viszont most kicsit felkavarta az állóvizet.
Na persze nem is a nyüzügét akarom védeni. Az egyik szünetben pénzt adott az egyik nyominger alsósnak, aki bömbölt a tízóraija meg a zsebpénze meg pár tockos miatt, hogy majd suli után hazafelé vegyen magának valami kaját. Az iskola házirendjében pedig ott van, hogy nem lehet pénzt behozni. Ez a szabály. Ahogy a sportban, az iskolai életben is az lenne a fair, ha mindenki betartaná a szabályokat. Na mindegy, én nem akarok bántani senkit, főleg a Bagonyádit nem, csak azt szeretném, ha lenyugodna végre mindenki, és visszatérnénk a normális kerékvágásba.
Egyet jobbra, egyet balra
2014.09.10. 03:23 Holger Hartland
12 komment
Címkék: humor paródia kivándorlás vincent Heti Válasz Ökotárs Alapítvány
A bejegyzés trackback címe:
https://hartland.blog.hu/api/trackback/id/tr986684781
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
maroz 2014.09.10. 08:52:42
"Összefoglalva, az inferior betagozódás ugyanazon a globális hierarchián belül egyúttal egy felsőbbrendű pozíciót is jelent a perifériák társadalmaihoz képest, illetve a szimbolikus elismerés „kis különbségeiért” folyó versenyt a pozícióban közel álló társadalmakhoz képest. A szimbolikus elismerés ranglétráján való emelkedés morális igénye ezen a rendszeren belül mindig egyúttal a hozzánk képest inferior pozíciók alsóbbrendűnek minősítését és mások magunk alá kényszerítését implikálja. Ilyen értelemben, ha Chari és Verdery nyomán azt a szimbolikus rendszert, ami a globális hierarchiákat a hierarchia különböző pozícióiban levő csoportok belső tulajdonságainak az esszencializálásával legitimálja, rasszistának nevezzük, akkor a magasabb rendű nyugathoz való felzárkózás projektje egy rasszista projekt."
Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2014.09.10. 11:53:46
A vers első két sora ugyan rossz, de legalább jó.
Utána viszont csak rossz... :-D
Utána viszont csak rossz... :-D
Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2014.09.10. 17:25:43
Viszont oly sok röpke vincentes trollnak kínál enyhet. Ez végre baloldali költő borzalmas verse ;-)
Még ha nem is igazi.
Még ha nem is igazi.
Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2014.09.10. 19:03:23
@Counter: Talán direkt írta ilyenre a névtelen olvasó. :)
Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2014.09.10. 19:58:59
@Holger Hartland: Hogy magának milyen sajátos névtelen olvasói vannak...!
___________________ (törölt) 2014.09.29. 15:45:19
@maroz: Más kifejezéssel: menősködés.
Véleményem szerint a menősködés rendszerváltás utáni magyar társadalom egyik legzavaróbb vonása. Furcsának találom, hogy mind a baloldal, mind a nemzeti oldal elveivel ellentétes, de még soha, senki nem írt róla cikket.
Én most végre tervezem. Téma-tippeket kérek bárkitől, akit érdekel, egyelőre a következőket találtam:
- Amikor termékeket úgy hirdetünk, hogy "exkluzív minőségű". (Excludere: kizárni, tehát: azé' vedd meg, mert ilyet nem vehet mindenki!)
- Amikor "igényességnek" nevezzük a gazdagságot és "igénytelenségnek" a kényszerű spórolást.
- Kilencvenes évek diszkóiban a teljesen értelmetlen VIP-szekció. Ugyanott: márkásruha-verseny.
- Cégek elnevezése, főleg a legkisebbeké. A realitást tükröző Tóth és Társa Számítógépszerelő Bt.: nem menő, CompuTrendSoft 2000: menő.
- Minden, ami nyugati, automatikusan értékes, főleg szimbolikusan. (Ez alól én sem tudom teljesen kivonni magam: a korzikai sörcímkét leáztatom és elteszem, mondván, hogy érdekesség, de az albánt eszembe sem jutna.) Ideológia, trend, vállalat, márka, vagy egyszerűen csak angolosan hangzó nevű pofák idézgetése: menő. Néha meg mernék esküdni rá, hogy az egyébként abszolút zseniális Nassim Taleb-et azért nem idézgetik sokat, mert valahogy nem Cambridge-re asszociálna az ember a nevéből.
- Nyelvek és nyelvekből átvett szavak, kifejezések presztízsrangsora. Nyilván az angol a topon, annyira, hogy már elcsépelt is, nagyonművelteknél francia, régivágásúaknál német, bonyolultaknál japán. Orosz, arab, török nagyon nem menő, az ilyen trendeknek ellenállni, tudatosan magyar szavakat használni ill. olyanokat alkotni főleg nem.
További tippeket kérek! :-)
Diagnózis-szerűség: az osztálytársadalom hiánya és a periférikus helyzet. Ahol fix osztályok vannak, hogy a nyakkendős ember így, a szűrös ember meg úgy, ott nem kell kivagyiskodni, mert úgyis tudja mindenki. Ott kell menősködni, ahol minden fix osztálybesoroltság nélkül az emberek egyik napról a másikra törnek fel vagy szegényednek el. A periférikus helyzetből pedig az következik, hogy a hatalmi centrumok szimbólumai a hatalom szimbólumaivá válnak.
Véleményem szerint a menősködés rendszerváltás utáni magyar társadalom egyik legzavaróbb vonása. Furcsának találom, hogy mind a baloldal, mind a nemzeti oldal elveivel ellentétes, de még soha, senki nem írt róla cikket.
Én most végre tervezem. Téma-tippeket kérek bárkitől, akit érdekel, egyelőre a következőket találtam:
- Amikor termékeket úgy hirdetünk, hogy "exkluzív minőségű". (Excludere: kizárni, tehát: azé' vedd meg, mert ilyet nem vehet mindenki!)
- Amikor "igényességnek" nevezzük a gazdagságot és "igénytelenségnek" a kényszerű spórolást.
- Kilencvenes évek diszkóiban a teljesen értelmetlen VIP-szekció. Ugyanott: márkásruha-verseny.
- Cégek elnevezése, főleg a legkisebbeké. A realitást tükröző Tóth és Társa Számítógépszerelő Bt.: nem menő, CompuTrendSoft 2000: menő.
- Minden, ami nyugati, automatikusan értékes, főleg szimbolikusan. (Ez alól én sem tudom teljesen kivonni magam: a korzikai sörcímkét leáztatom és elteszem, mondván, hogy érdekesség, de az albánt eszembe sem jutna.) Ideológia, trend, vállalat, márka, vagy egyszerűen csak angolosan hangzó nevű pofák idézgetése: menő. Néha meg mernék esküdni rá, hogy az egyébként abszolút zseniális Nassim Taleb-et azért nem idézgetik sokat, mert valahogy nem Cambridge-re asszociálna az ember a nevéből.
- Nyelvek és nyelvekből átvett szavak, kifejezések presztízsrangsora. Nyilván az angol a topon, annyira, hogy már elcsépelt is, nagyonművelteknél francia, régivágásúaknál német, bonyolultaknál japán. Orosz, arab, török nagyon nem menő, az ilyen trendeknek ellenállni, tudatosan magyar szavakat használni ill. olyanokat alkotni főleg nem.
További tippeket kérek! :-)
Diagnózis-szerűség: az osztálytársadalom hiánya és a periférikus helyzet. Ahol fix osztályok vannak, hogy a nyakkendős ember így, a szűrös ember meg úgy, ott nem kell kivagyiskodni, mert úgyis tudja mindenki. Ott kell menősködni, ahol minden fix osztálybesoroltság nélkül az emberek egyik napról a másikra törnek fel vagy szegényednek el. A periférikus helyzetből pedig az következik, hogy a hatalmi centrumok szimbólumai a hatalom szimbólumaivá válnak.
Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2014.09.29. 16:19:28
@Istuion: Kösd föl a paraszt-, akarom mondani, farmergatyádat! :) Rejtő Jenő nem menő, P. Howard és Gibson Lavery menő. Lőrincz L. László nem menő, Leslie L. Lawrence menő. Vagyis - für alle Fälle :) - nézz körül a rendszerváltás előtt is. A szegényebbek és a sikertelenebbek néha gyűlölik a gazdagabbakat és a sikeresebbeket, néha meg majmolják őket. :) Emlékszem egy könyvre a '90-es évekből, Hámori Balázs közgazdászprofesszor írta és az a címe, hogy "Érzelemgazdaságtan". Azt olvasd még el.
___________________ (törölt) 2014.09.29. 16:45:39
@Holger Hartland: igen, köszönöm, majd megpróbálom megszerezni a könyvet.
Szerintem Rejtőnél az írói álnév inkább csak játék, szereplői többnyire a társadalom perifériáján élő csavargók, nem hiszem, hogy menősködésről lenne szó a dolog itteni értelmében (hatalom és gazdagság illúziójának keltése)
Amikor elolvastam Szerb Antaltól a Pendragon legendát, akkor értettem meg, hogy Lőrincz L. László kb. egész életműve arra épült, hogy ennek gyártotta le gagyi, gagyibb és még gagyibb változatait. A karakter nagyon hasonló, de szerintem 1934-ben még nem volt ilyen kisebbrendűségi érzés, akkoriban inkább érdekes és fura alaknak tarthatták az elangolosodott, viszkizgető magyar professzor alakját. A nyolcvanas években viszont Lőrincz elgagyizált verziójában viszont már valamennyire ez benne volt, ez a parasztvakítós jelleg, én legalábbis úgy éreztem, hogy hiányzik a regényfolyamból a kezdet, amikor a főszereplő még nem híres professzor, amikor akár adott esetben átmenetileg még szegény is volt, szóval valami ilyen "relatable" időszak. Mindezzel együtt azt mondanám, hogy menősködős jelleg sohasem volt annyira erős ezekben a regényekben. Ez inkább egy ilyen műfaj, mint a szuperhős-képregények vagy Sherlock Holmes, szerintem a túlheroizálás önmagában még nem nagyon menősködés, a ponyvairodalomba ez szerintem belefér.
Így aztán egyetértek, hogy a menősködés gyökereit a rendszerváltozás előtt kellene keresni, de jó eséllyel a nyolcvanas éveknél nem sokkal régebben, és valószínűleg nem a ponyvairodalomban: benne volt, de nem erősen.
Ha már ponyva, inkább az az érdekes, hogy a természetéből adódóan eléggé kötetlen fantasy műfajban is a magyar írók angolszász fantasyt írnak pl. Wayne Chapman, azaz Novák Csanád - Gáspár András Tier nan Gorduin-regényei, még az is szokatlannak számít, hogy Kornya Zsolt bevállalt egy franciás vonalat Raoul Renier álnév alatt, a Mersant-regényekkel.
De ez sem annyira menősködés, csak kisebbrendűségi érzés. A menősködés alatt a másik ember kisebbrendűségi érzésének kihasználását értem, tehát azon érzés keltését, hogy én egy fokkal közelebb vagyok a hatalomhoz/pénzhez/sikerhez, mint a másik...
Szerintem Rejtőnél az írói álnév inkább csak játék, szereplői többnyire a társadalom perifériáján élő csavargók, nem hiszem, hogy menősködésről lenne szó a dolog itteni értelmében (hatalom és gazdagság illúziójának keltése)
Amikor elolvastam Szerb Antaltól a Pendragon legendát, akkor értettem meg, hogy Lőrincz L. László kb. egész életműve arra épült, hogy ennek gyártotta le gagyi, gagyibb és még gagyibb változatait. A karakter nagyon hasonló, de szerintem 1934-ben még nem volt ilyen kisebbrendűségi érzés, akkoriban inkább érdekes és fura alaknak tarthatták az elangolosodott, viszkizgető magyar professzor alakját. A nyolcvanas években viszont Lőrincz elgagyizált verziójában viszont már valamennyire ez benne volt, ez a parasztvakítós jelleg, én legalábbis úgy éreztem, hogy hiányzik a regényfolyamból a kezdet, amikor a főszereplő még nem híres professzor, amikor akár adott esetben átmenetileg még szegény is volt, szóval valami ilyen "relatable" időszak. Mindezzel együtt azt mondanám, hogy menősködős jelleg sohasem volt annyira erős ezekben a regényekben. Ez inkább egy ilyen műfaj, mint a szuperhős-képregények vagy Sherlock Holmes, szerintem a túlheroizálás önmagában még nem nagyon menősködés, a ponyvairodalomba ez szerintem belefér.
Így aztán egyetértek, hogy a menősködés gyökereit a rendszerváltozás előtt kellene keresni, de jó eséllyel a nyolcvanas éveknél nem sokkal régebben, és valószínűleg nem a ponyvairodalomban: benne volt, de nem erősen.
Ha már ponyva, inkább az az érdekes, hogy a természetéből adódóan eléggé kötetlen fantasy műfajban is a magyar írók angolszász fantasyt írnak pl. Wayne Chapman, azaz Novák Csanád - Gáspár András Tier nan Gorduin-regényei, még az is szokatlannak számít, hogy Kornya Zsolt bevállalt egy franciás vonalat Raoul Renier álnév alatt, a Mersant-regényekkel.
De ez sem annyira menősködés, csak kisebbrendűségi érzés. A menősködés alatt a másik ember kisebbrendűségi érzésének kihasználását értem, tehát azon érzés keltését, hogy én egy fokkal közelebb vagyok a hatalomhoz/pénzhez/sikerhez, mint a másik...
maroz 2014.09.29. 17:53:23
@Istuion: Skandináv krimik. Néhányat elolvastam, mert érteni szerettem volna, hogy miért. Körülbelül annyi izgalom volt bennük, mint Csongrád megye 1982-es telefonkönyvében és hát nyelvezetet meg irodalmi értéket krimitől ne feltétlenül várjunk, de azért azt a teljesen indokolatlan tőmondatos nyökögést...
De valamiért a skandináv krimik menők lettek, és még a könyvtárban is raklapszám áll.
De valamiért a skandináv krimik menők lettek, és még a könyvtárban is raklapszám áll.
Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2014.09.29. 20:38:14
@maroz: A szöveges verziókról nem tudok nyilatkozni, de a Branagh-féle Wallander-adaptáció (tv-sorozat) alapján vagy az annak alapjául szolgáló skandináv krimik nagyon jók, vagy a megfilmesítő csapat.
maroz 2014.09.29. 21:05:53
@Counter: A skandináv filmekkel úgy vagyok, hogy szeretnék végre egy olyant is látni, ami nem tetszik. :)
Lehet ám, hogy én nyúltam bele rosszul, és tényleg vannak jó skandináv krimik is, mert ez a belenyúlás elismerem, véletlenszerűen történt.
Lehet ám, hogy én nyúltam bele rosszul, és tényleg vannak jó skandináv krimik is, mert ez a belenyúlás elismerem, véletlenszerűen történt.