Már megint rejtélyes dokumentumot kaptam, e-mailen, azonosíthatatlan feladótól, pont úgy, ahogy az előzőeket is. Tudományos folyóiratcikknek tűnik, de a függelékek és a hivatkozott irodalom listája hiányoznak. Íme:

A választójogi cenzus bevezetésének háttere a 21. század eleji Magyarországon

Hannes Hartland
Universitaet Raab-Oedinburg

Eastern European History Quarterly, Vol. 36 (2107), 2, 304-322.

A 21. század elejének Magyarországán a politika kudarcait látva sokakban felmerült a választójogi cenzus bevezetésének ötlete (ld. pl. Unterhauptingenieur, 2101, Himbeerer et al, 2102, valamint Goodfairy és Badwitch, 2104 áttekintéseit). Az ötletelés azután vált komollyá, hogy a 2010-es választásokon a Fidesz kétharmadot szerzett, és ezzel megnyílt a lehetőség többek között a választási rendszer drasztikus átalakítására is. A jelen tanulmányban egy általunk újonnan feltárt eredeti forrás közlésével mutatjuk be a cenzus bevezetéséig vezető folyamatot, valamint röviden elemezzük az utána következő eseményeket is.

A forrás egy jegyzőkönyv-gyűjtemény azon ifjúkonzervatív politikai véleményformálók beszélgetéseiről, akiket a kormány megbízott a cenzusra vonatkozó elképzelések elvi megvitatásával és a közvélemény blogbejegyzésekben történő kipuhatolásával. A jegyzőkönyvekről egyesek sokáig úgy vélték, hogy azok sok más dokumentummal együtt elvesztek a Nagy Összeomlás alatt (pl. Schneidig et al, 2099), mások szerint viszont eleve nem is léteztek, tehát jogos volt a 2010-es években rájuk aggatott gúnyos, "Az Ifjúkonzervativizmus Bölcseinek Jegyzőkönyvei" megnevezés (Tugennov, 2101). A Nagy Összeomlás körülményeit vizsgáló kutatásaink során azonban az egykori Budapest romjai között egy régi, 21. század eleji számítógépre bukkantunk, amelynek ún. "merevlemezén" sikerült megtalálnunk és helyreállítanunk ezeket a jegyzőkönyveket. (A megtalálás és a helyreállítás dokumentációját, valamint a fennmaradt jegyzőkönyveket ld. a Függelékben.) A jegyzőkönyvek eredetiségére utal, hogy a megtalált számítógépet a rajta lévő egyéb anyagok alapján a "Mandiner" blog szerkesztősége használhatta.

A jegyzőkönyvek alapján az ifjúkonzervatív bölcsek abból a feltevésből indultak ki, hogy ha csak a politika iránt érdeklődő és tájékozott polgárok szavazhatnának, akkor a választásokon "bölcsebb" döntések születhetnének. A vagyoni vagy a jövedelemadó-fizetésre épülő cenzus gondolatát mint libertárius elhajlást viszonylag gyorsan elutasították (ld. 1. jegyzőkönyv). Hosszasabban időztek a műveltségi vagy iskolázottsági cenzus ötleténél (2-4. jegyzőkönyvek). A beszélgetésekben kikristályosodni látszott az a konszenzus, hogy ne az alacsony iskolázottságúak szavazati jogát vegyék el, hanem a magasabb iskolai végzettségekért járjanak többletszavazatok. Az utolsó pillanatban azonban rájöttek (5. jegyzőkönyv), hogy ebben az esetben az "Örülünk, Vincent?" blog szerzői és törzskommentelői valamennyien az átlagosnál több szavazattal bírnának, amit az egyik ifjúkonzervatív bölcs egyenesen "tűrhetetlennek" minősített, így a javaslatot végül elvetették. (Ami az "Örülünk, Vincent?" blog posztjaiból és az ottani törzskommentelők hozzászólásaiból fennmaradt, az alapján biztosan állíthatjuk, az ifjúkonzervatív bölcsek ez esetben valóban bölcs döntést hoztak.)

Igen érdekes a 6. jegyzőkönyv, amely a cenzus koncepcióját kidolgozó csapat elbizonytalanodását mutatja. A beszélgetésben felmerül, hogy miközben a szavazáshoz elég egy aláírás és egy, a megfelelő helyre tett X jel, az internetes blogokon való kommenteléshez már számítógép, internet-hozzáférés, valamint legalább minimális felhasználói ismeretek szükségesek. Mint az egyik ifjú bölcs megjegyzi: "Basszus, a kommentelésben szigorúbb cenzus érvényesül, mint a szavazásban, de kurvára nem látom, hogy a kommentelők egy kicsit is bölcsebbek lennének, mint a szülőfalumban a focipálya melletti Sport bisztró törzsközönsége!" (Az utólagos elemzés alátámasztja ezt az értékelést. Mint említettük, a megtalált gép a Mandiner blog szerkesztőségéhez tartozott. A posztokról készült biztonsági másolatokban látszottak a kommentek és mellettük a kommentelők által megadott e-mail címek is - ahogy a blog.hu minden blogjának admin felületén. Ez és a blog.hu egyik fennmaradt szervere alapján számos kommentelőt azonosítottunk, és megállapítottuk, hogy a többdiplomás, esetenként PhD-fokozattal rendelkező hozzászólók átlagosan ugyanolyan ostoba és rosszindulatú hozzászólásokat írnak - ha cizelláltabbakat is -, mint az alacsonyabb végzettségűek, sőt, esetenként még a másik fél fizikai bántalmazására vonatkozó vágyaiknak is hangot adnak - ld. Hartland et al, 2107.)

Végül a 7. jegyzőkönyv tanúskodik a döntés megszületéséről. Az Ifjúkonzervatív Bölcsek olyan rendszert javasoltak, amelyben a választópolgároknak állampolgári vizsgát kell tenniük. A vizsga során az államszervezetre, a politikára, esetleg a gazdaságra vonatkozó kérdéseket kell megválaszolniuk, és aki olyan tájékozatlan vagy annyira nem érdekli a politika, hogy nem megy át a teszten, az ne szavazhasson.

Szót kell ejtenünk a tanácskozás következményeiről is. Az egyéni képviselői indítványként benyújtott elképzelést a parlamenti Fidesz-többség még a 7. jegyzőkönyv keltének másnapján megszavazta. Egyes ellenzéki politikusok eleinte hőbörögtek, de végül a vártnál könnyebben alkalmazkodott mindenki az új helyzethez. A pártok fejtágító tanfolyamokat rendeztek állampolgári ismeretekből azoknak a tájékozatlan választóknak, akiknek a szavazatát ígérgetéssel akarták megnyerni vagy egyszerűen meg akarták vásárolni. A jobboldali publicisták a tanfolyamok népnevelő hatását méltatták, a baloldaliak örömüket lelték abban, hogy a szavazatukat áruba bocsátó rászorultak a tanfolyamhoz járó ingyen ebéddel újabb szociális juttatásban részesülnek. Botrány csak abból kerekedett, amikor egy kiszivárgott hangfelvételen egy MSZP-s jelölt puskázásra biztatta vizsgázni készülő bérszavazóit, illetve amikor a vizsgakérdéseket megfogalmazó, fideszes képviselőkből álló Választójog-védelmi Bizottság egyik tagjáról kiderült, hogy nulla ponttal bukna meg az állampolgári teszten. Az időközben beindult vizsgák eredményei alapján viszont úgy tűnt, a javaslat beválik: nemhogy tömegek veszítenék el a választójogukat, de innentől kezdve tudatos, tájékozott polgárok fognak megfontoltan és bölcsen dönteni az ország sorsáról.

A bajok akkor kezdődtek, amikor a pártok fejtágító állampolgári tanfolyamain részt vevő választók egy része annyira megokosodott, hogy átlátott a tanfolyamot szervező párt hazug ígéretein, és tanulótársai körében heves agitációba kezdett a párt ellen. A pártok Szkülla és Kharübdisz között érezték magukat: gyenge tanfolyam esetén a kilóra megvenni kívánt szavazóik megbukhatnak a vizsgán, színvonalas tanfolyam esetén viszont annyira kikupálódhatnak, hogy más pártot keresnek maguknak, esetleg az egész politikai elitet le akarják majd váltani. Ez már önmagában is elég baj volt, de a tanfolyamok ráadásul költségesek is voltak. Időközben pedig zászlót bontott az "Egyenlő Szavazatért Egyenlő Bért Mozgalom", amely a bérszavazókéival azonos juttatásokat követelt a tájékozottabb választópolgárok számára is.

A veszélyek és a költségek láttán a pártok végül a nevezetes kormányüdülőben megkötötték az ún. Őszödi Paktumot. Ennek dokumentumai máig nem kerültek elő, csupán kortárs tanúk zavaros vallomásai számolnak be róla (Spekulac és Borondovic, 2098), ezért egyesek úgy vélik, inkább egyfajta hallgatólagos megállapodás jöhetett létre (pl. Reshevsky és Benko, 2105). A lényegen azonban ez nem változtat: az állampolgári vizsga intézményének visszavonása túl nagy presztízsveszteség lett volna a Fidesznek, változatlanul hagyása viszont a többi pártot is fenyegette. A parlamenti képviselők így végül megszavazták azt a módosítást, mely szerint az állampolgári tesztben a válaszaitól (sőt, a vizsgán való megjelenéstől) függetlenül mindenki maximális pontszámot kap, mert mint a javaslatot előterjesztő képviselő megfogalmazta, "ez a törődés, ez a gondoskodás a magyar államtól minden magyar embernek, minden magyar állampolgárnak jár".

Nem tudjuk, az Ifjúkonzervatív Bölcsek hogyan viszonyultak az állampolgári vizsgáról szóló törvény módosításához, iletve hogy volt-e benne valamilyen előkészítő szerepük. Reméljük, a Mandiner-lelet, vagyis a korbeli számítógép merevlemeze további kutatások után választ ad majd ezekre a kérdésekre is.