Hartland

Je suis Ugocsa, qui non coronat.

Százhúsz ország közül GDP-ben a 34., optimizmusban és közérzetben a 117. Lakói az EU-ban a legszkeptikusabbak a rendszerváltással kapcsolatban. Melyik lehet ez a kemény ország?

"A baromi abszurd helyzetre az abszurd baromkodás pont megfelelő válasz." (H. Hartland)

"I hate conservatives, but I really fucking hate liberals." (Matt Stone, South Park Republican)

Friss topikok

Linkblog

A ruhatár-büfé szakok védelmében

2013.02.06. 02:00 Holger Hartland

A Bölcs Boldi Bácsi tanácsai 6.

Mai vendégposztjában a Bölcs Boldi Bácsi a tőle megszokott provokatív módon a ruhatár-büfé szakokat veszi védelmébe, majd az írás végén meglepő felfedezéssel hálálja meg az olvasó kitartását.

*

Kedves Autodidakta Felsőoktatási Szakértő Barátaim, Vagyis Mindenki!

A felsőoktatás megreformálása kapcsán időről időre felmerül, hogy az ún. ruhatár-büfé szakokat márpedig meg kellene szüntetni. Bár ez a kérdés most kevésbé aktuális, mert a magyar felsőoktatás jelenleg a kötelező mindennapos testnevelés, illetve a megszűnés irányában fejlődik tovább, azért a jövőben előkerülhet újra. Ez a pióca Hartland pedig még decemberben megígértette velem, hogy írok (többek között) erről is egy posztot. Kezdjük is mindjárt egy fontos kérdéssel.


Mi is az, hogy ruhatár-büfé szak?

Ezt még nem tudta nekem senki megmondani. Volt, aki azt felelte, hogy de hát ezt mindenki tudja - sajnálom, én nem. Volt, aki definíció helyett példákat hozott (jellemzően: kommunikáció, marketing, szabad bölcsészet) - sajnálom, a példák teljességre nem törekvő felsorolása nem helyettesíti a definíciót.

Így hát kénytelen voltam elgondolkodni, mi lehet a ruhatár-büfé szak definíciója. Kettőre tudok gondolni:

1. Olyan egyetemi vagy főiskolai szak, ahol tanulás nélkül kaphat az ember diplomát. Ezzel a definícióval az a baj, hogy a fenti kérdés kapcsán tautológiához vezet. Tanulás nélkül diplomát adni vagy szerezni tisztességtelen. Ha ezt egy szakon iparszerűen űzik, az tisztességtelen. A tisztességtelen gyakorlat megszüntetendő. A ruhatár-büfé szakokat tehát meg kell szüntetni, mert a ruhatár-büfé szakok működése megszüntetendő. Ennél azért legyünk igényesebbek.

2. Olyan definíciót javaslok inkább, amely lehetőséget ad, hogy komolyan elgondolkodjunk és érdekes következtetésekre juthassunk a ruhatár-büfé szakokról. Eszerint a "ruhatár-büfé szak" olyan egyetemi vagy főiskolai szak, ahol más szakokhoz képest jóval szerényebb képességekkel és kevesebb (de azért a nullánál sokkal több) erőfeszítéssel szerezhet az ember - ennek megfelelő presztízsű - diplomát. Kétségtelen, hogy erre bizonyos szakok alkalmasabbak, bár egy megfelelően rossz vagy korrupt rendszerben a fizikus szakból is lehet ruhatár-büfé képzést csinálni, egy megfelelően szigorú oktatógárda pedig a kommunikáció szakot is megnehezítheti úgy, hogy az orvosival vetekedjék.


Mire jó a ruhatár-büfé szak?

A 2. definíció szerinti ruhatár-büfé szak (a továbbiakban a fogalmat e definíció szerint használom) teljesen tisztességesen üzemeltethető és egyáltalán nem haszontalan. Keveset kér, keveset ad - nincsen ezzel semmi baj. Senki sem fog összetéveszteni egy kommunikáció szakos BA-t egy műegyetemi villamosmérnök-diplomával. Ha egy ilyen értelemben vett ruhatár-büfé szakot egy intézményben komolyan vesznek és tisztességesen oktatnak, akkor az onnan kikerülő diplomások ha sokat nem is, de néhány hasznos dolgot azért tudni fognak - hogy a szakspecifikus ismereteket ne is említsem, középiskolás fok fölött írni, olvasni, számolni, egyszerűbb táblázatokat és grafikonokat értelmezni, utánanézni dolgoknak, bizonyos keretek között önálló szellemi munkát végezni, kulturáltan és megfelelő munkamorállal dolgozni, és persze ha kell, új ismereteket megtanulni.

Ez a semminél azért lényegesen több. Aki azt mondja, hogy egy ideális világban egy jó középiskola megtanítja mindezt, annak azt mondom: ideális világ nincs. A létező világban pedig a jó középiskolákból az "elit" és nem a ruhatár-büfé szakokra mennek a diákok. Ráadásul úgy tűnik, a munkaerőpiac a kisebb presztízsű diplomával rendelkezőket is fölveszi. Kíváncsiságból benéztem egy magyar királyról elnevezett főiskola weboldalára. Ha pár éve kérdeznek az intézményről, azt mondtam volna, hogy a ruhatár-büfé szakoknak ezt a fellegvárát be kellene záratni. Úgy tűnik, előítéletes voltam. Az intézmény már a nyitóoldalán azzal dicsekszik, hogy a náluk végzett álláskeresők 97%-a 3 hónapon belül elhelyezkedik. Ha ez igaz, akkor ezek valamit jól csinálnak. Nyilván nem agysebészeket és rakétatudósokat képeznek, de a társadalomnak nem csak agysebészekre és rakétatudósokra van szüksége. És ha mindenkit lenézünk, aki nem agysebész vagy rakétatudós, akkor kezdjük mondjuk velem.

(Egyébként tegnap este hazafelé még két másik, ruhatár-büfé szakokban gazdag főiskola reklámjával találkoztam. Mindkettő az ott végzettek jó elhelyezkedési statisztikáival csalogatta a jelentkezőket.)

Ha egy ruhatár-büfé szakos a diploma után egy cégnél excel-táblázatokat rendezget, ügyeket intéz, jelentéseket olvas és azokból a lényeget kiemelve beszámolókat ír, akkor ő az ország hasznos polgára. Dolgozik, eltartja magát, GDP-t termel, adót fizet. Hogy esetleg nem egészen boldog, mert annak idején szabad bölcsészként nem erről álmodott? Ez nem az állam és nem a felsőoktatás problémája. Ez az illető személyes problémája. Van munkája, megél (ezt nem mindenki mondhatja el magáról!), a boldogság megtalálása már egyedül az ő dolga.


Munkaerőpiaci akarnokok, csihadjatok!

Szóba szokott kerülni az is, hogy a felsőoktatásnak a munkaerőpiac igényeihez kellene igazodnia. De hát valamennyire már most is ezt teszi! A továbbtanulók nagy része nem hülye: amikor szakot és intézményt választanak, szempont a döntésükben a későbbi elhelyezkedés is. Nagykorú magyar állampolgárok, akiket alkalmasnak tartunk, hogy az ország sorsának alakulásába szavazóként beleszóljanak. Arra ne lennének alkalmasak, hogy eldöntsék, hol akarnak továbbtanulni? Számukra ez utóbbi azért is igen súlyos döntés (tehát motiváltak rá, hogy jól döntsenek), mert a felsőoktatás valójában akkor sem ingyenes, ha úgy nevezik. A hallgatónak vagy a családjának rengeteg időt, munkát, és bizony pénzt is kell áldozni a diplomáig akkor is, ha tandíj épp nincs.

A munkaerőpiac igényeinek tekintetbe vételekor számolni kell egy további problémával is. Tegyük fel, hogy a munkaerőpiac azt mondja:
- Ötszázzal több mérnök-falleológust akarok, de gyorsan!
Mit válaszolhat erre a felsőoktatás? Ezt:
- Kedves Munkaerőpiac, idén már kicsit késő lenne átírni a keretszámokat. A fiataloknak és az intézményeknek is időt kell adni a változáshoz. Például százhatvan fős évfolyamot nem úgy tanítunk, ahogy negyven főset. Esetleg új oktatókat kell fölvenni, műhely- vagy laborkapacitást növelni, meg ilyenek. Szóval jövőre növelhetjük a keretszámot, de ne öt-, hanem mondjuk hét- vagy nyolcszázzal, mert biztosan lesz némi lemorzsolódás, no meg a Kedves Munkaerőpiac nyilván szeretne majd válogatni a frissen végzettek közül. Ha ez a plusz nyolcszáz ember jövőre, 2014 őszén beiratkozik, akkor hat és fél év múlva, 2019 nyarán már munkába is állhat az igényelt plusz ötszáz mérnök-falleológus. Tetszik tudni, a képzés öt évig tart... Hogy minálunk egy változtatásnak a kimenetben hatása legyen, az legalább hat, de akár hét-nyolc év.

És ha a munkaerőpiac most akar ötszázzal több mérnököt, orvost, jogászt, akármit? Akkor elkéstünk. Azoknak ugyanis legkésőbb 2008 őszén (orvosoknak 2007 őszén) meg kellett volna kezdeniük a tanulmányaikat. Előtte egy, de inkább két évvel át kellett volna írni a keretszámokat, az intézményekben is felkészülni a változásra. Mondjuk valamikor 2006 őszén. Sajnos akkor az ország épp mással volt elfoglalva. Egyébként pedig őszintén érdekel, volt-e olyan ember 2006 őszén, aki meg tudta mondani, mire lesz a munkaerőpiacnak szüksége 2013-ban.


Több ruhatár-büfé szak = magasabb színvonal!

A ruhatár-büfé szakok létezése az egyéb képzések színvonalának megtartásához is hozzájárul. Ha pár évtizede a 18-25 éves korosztály 10%-a járt egyetemre vagy főiskolára, ma pedig (elvileg) 30%-ra törekszünk, akkor ez azzal jár, hogy az egyetemisták és főiskolások kétharmada olyan diák lesz, aki régen be sem jutott volna. Ugye nem kell magyaráznom, hogy ha egy szakra régen a legjobb ötven jelentkezőt vették föl, ma pedig a legjobb százötvenet, és közben a mai fiatalok nem lettek okosabbak, akkor ott színvonalesés lesz? (Vagy durva lemorzsolódás az első évben, de akkor az tulajdonképpen egy hosszúra nyújtott felvételi, és nem növeli a diplomások arányát, ami egyébként a cél volna.)

A felsőoktatók ezt pontosan tudják, és gyakran panaszkodnak is miatta. Ékes példája ennek az, amit Laczkovich Miklós matematikaprofesszor és akadémikus írt a tanárképzés reformja kapcsán. Számunkra most a 2. oldal 3. bekezdése érdekes, ahol ilyeneket olvashatunk: "Az egyetemi oktatók idejének, energiájának és szellemi kapacitásának túlnyomó részét egy tudatlan, motiválatlan, érdektelen, tanulásra és munkára képtelen hallgatói tömeggel való vesződés köti le. (...) Az egyetemi oktatás értelmetlen, idegőrlő és megalázó tevékenységgé züllött." (Amellett, hogy Laczkovich professzor bizonyára zseniális matematikus, ebben a kérdésben szerintem egy kicsit el van tévedve, de erről talán majd máskor.)

Nos, itt lép(né)nek be a képbe a ruhatár-büfé szakok. Ezek a képzések jellemzően olcsóak és tömegesíthetők. Egy kommunikáció szakos előadáson ülhetnek ötvenen vagy akár háromszázan, csak terem kérdése. Bizonyos készségek elsajátításához persze nem árt a szorosabb oktatói szupervízió, de ez tulajdonképpen főiskolai feladat, nem kell hozzá a (hazai viszonylatban) "legjobb" egyetemekről kutatással is foglalkozó embereket odacsábítani. Egy tudományos ambíció nélküli, de amúgy tisztességes főiskolai oktató átlagos fizetésért megcsinálja. Ha így a ruhatár-büfé szakok elviszik a felsőoktatásban tanulóknak azt az alsó felét-harmadát, akik egy komolyabb szakon a tehetség, az ambíció, a szorgalom, vagy akár egyszerűen az idő hiánya miatt (mert pl. dolgoznak mellette) nem tudnának helyt állni, akkor a (megint csak hazai viszonylatban) "legjobb" szakokra már tényleg a jobb diákok jutnak be.

Mindez persze akkor érvényes, ha tényleg a fiatalok 30%-át akarjuk valamilyen (mondom: valamilyen!) felsőoktatásban részesíteni. Persze dönthetünk úgy is, hogy mégis inkább a stadionépítés fontosabb, vagy a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése (miközben a pedagógusok bére épp nominálértékben is csökken), vagy éppen az, hogy 12,5 milliárdot osszunk ki érdekes cégeknek. Akit bővebben érdekelnek a felsőoktatás problémái, az célzott google-kereséssel gyorsan találhat szakrodalmat. A könnyebb olvasmányokra vágyóknak ajánlhatom a mandineres Kínai Kálmánék posztsorozatát (a klasszikus Tanévnyitó beszéddel együtt! :)), vagy Timár Gábor posztjait a Kard blogon, és persze sok minden mást.

*

Most viszont befejezem, végül is ez csak egy blog. Azoknak az olvasóknak, akik eddig bírták, hadd kedveskedjem egy igen érdekes felfedezéssel. Ezt nemrég olvastam:

"A gyenge oktatói teljesítményt egyesek teljesítmény-visszatartásnak fogják fel, ami abból következik, hogy az egyetemi és főiskolai oktatók bérviszonyai (...) folyamatosan rosszabbodtak, és nem alkalmasak már arra, hogy az értelmiségiek kulturális feltöltésére jellemző fogyasztói szokások anyagi hátterét továbbra is fenntartsák. (...) De a fő ok szerintem nem a jövedelemcsökkenés vagy a relatív pauperizálódás melletti teljesítmény-visszatartásban keresendő, hanem a kiegészítő jövedelmek, mellékállások, másodállások halmozásában, ami egyenesen odavezet, hogy a magasabb jövedelmükre koncentráló oktatói rétegek munkaidejüket szétforgácsolják, magukat pénzkereső életmódra kárhoztatva egyre inkább – már időhiány és felkészüléshiány okán is – csökken az oktatómunkájukra való odafigyelésük, és ennek az oktatás színvonala látja kárát."

Nem tudom, felsőoktatási körökben járatos olvasóim számára ismerős-e a helyzet. Egyetértenek az idézettel?

Akkor kapaszkodjanak meg: 26 évvel ezelőtt írták.

163 komment · 2 trackback

Címkék: felsőoktatás Bölcs Boldi Bácsi

A bejegyzés trackback címe:

https://hartland.blog.hu/api/trackback/id/tr205065039

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.02.07. 11:26:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Trackback: A felsőoktatásról 2013.02.07. 00:52:39

Az egyetemek taszítottak, többre is beiratkoztam, de mindegyiket a lehető legrövidebb ideig látogattam, Budapesten, Szegeden, végül Pécsen, amelyet egy életre meggyűlöltem, azzal az abszolút elszántsággal, hogy elkezdem, s ugyanott be is fejezem tanulm...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hurrá Torpedó · http://www.youtube.com/watch?v=br-D7UneS0E 2013.02.07. 11:21:56

eleve rosszul fogalmaztad meg a ruhatár-büfé szakok definícióját.

javítom a második definíciódat:
a "ruhatár-büfé szak" olyan egyetemi vagy főiskolai szak, ahol más szakokhoz képest jóval szerényebb képességekkel és kevesebb (de azért a nullánál sokkal több) erőfeszítéssel szerezhet az ember - ennek megfelelő presztízsű - A VALÓ ÉLETBEN TELJES MÉRTÉKBEN HASZONTALAN diplomát.

fizikus szakból nem lehet ruhatár-büfé szak, mert bármilyen alacsonyan is van a követleményrendszer, vélhetően fizikus lesz aki ott végez. annak meg van értelme.
tipikus büfé-ruhatár szak pl a színháztörténet szak. ide az jön, aki béna a színművészetihez. a követelmények lényegtelenek, elvégzi sikerrel. de mi a faxot fog dolgozni ezzel a diplomával? színész nem lehet, rendező sem, akkormeg?

Elijah_Baley 2013.02.07. 11:31:15

@Kivlov: azér köll 500 kölyök egy szakra, mer előre nem tudni, ki lesz az a húsz, aki majd tényleg művszervezni fog :)

Kivlov 2013.02.07. 11:34:26

@De gustibusaut bene, aut nihil:
oké. akkor legyen 20 űállami hely, 480 meg fizetős.
ilyen alapon minden szakon 20szoros túlképzés kellene hogy legyen közpénzen, hogy tutira meglegyen a szükséges létszám mire végez az évfolyam. vicc...

Elijah_Baley 2013.02.07. 11:35:46

@Hurrá Torpedó: kritikus lesz, vagy színháztörténeti tankönyvet ír a köv generációnak, h a te kölyköd is tuggya majd, pesten vót soxép színház kétezertizenkettőben.
hátha véletlen lány lesz szegény, oszt kellőképpen el nem ítélhető módon, nem fűl a foga az erősáramú hálózatok tervezéséhez :)

Bánatkő 2013.02.07. 11:38:27

@nincs_itt: Erről van szó. Engem felvettek simán középfokú végzettséggel egy bizonyos (gazdasági) munkakörbe (+nyelvtudás), akkor még az is elég volt. Aztán egy év múlva hirtelen kitalálták, hogy azt a munkakört diplomásokkal akarják betölteni. Mit csináltam tehát? Elvégeztem egy nem túl elismert főiskola megfelelő szakát levelezőn, munka mellett ("csúnya" multi fizette is a tandíjat, nem állami költségen ment a dolog), lett papírom, miközben a munkakövetelmények egy fikarcnyit sem növekedtek. Csak jól nézett ki pár év múlva a statisztikában, hogy abban a munkakörben csak diplomások dolgoznak. Értelme több nem volt.

Bánatkő 2013.02.07. 11:41:39

Ja, de mégis. Tudtam segíteni az itt istenített mérnöki karra járó pasimnak, amikor gazdasági tárgyakat kellett tanulnia, mert hiába volt kurvajó matekból meg a többi hasonló tárgyból, valahogy a statisztika meg a közgáz nem ment annyira... :-D

Hurrá Torpedó · http://www.youtube.com/watch?v=br-D7UneS0E 2013.02.07. 11:46:25

@De gustibusaut bene, aut nihil:
jó, de szerinted kell évi 25 új tankönyv a soxép színházról 2012-ből? ahhot hogy kritikus legyél meg szerintem nem kell diploma :)

Elijah_Baley 2013.02.07. 11:49:45

mit mond a frissen végzett, állást még nem talált bölcsész a már álláshoz jutott évfolyamtársának?
-1 sajtburger menüt kérek!
/kilencvenötben olvastam az elte btk diákújságában, bocs/

Hurrá Torpedó · http://www.youtube.com/watch?v=br-D7UneS0E 2013.02.07. 11:50:50

@Bánatkő: és mivel a munka nem változott, gondolom a fizetésedet sem emelték duplájára, sőt ugyanott maradt. innen meg az jön, hogy a diplomások alul vannak fizetve mert ugye nincs értéke a diplomának.
a főnököm meg van győződve róla hogy a diploma szart sem ér, nem is fizet sokkal többet, mint a szakmunkásoknak. pedig a meló is felelősségteljesebb. szerinte a munkás csinálja a terméket őt kell megfizetni belőlóük él a cég. odáig meg nem jut el, hogy a többi nélkül (akik diplomások) meg összedőlne mint a kártyavár.

Elijah_Baley 2013.02.07. 11:55:54

@Hurrá Torpedó: nem, az tul.képp nem kell, de a releváns tapasztalat mexerzésének legegyszerűbb módja hogy végigjárd a bölcsikart. köll legyen érzéked is hozzá, meg kedved, és kitartásod, meg úgy is kell alakuljon az életed, hogy azzal foglakozz amit elterveztél, ezért jár bölcsikarra soxáz ember és csak pár marad a szakmájában, a többi valahol keres magának helyet az életben.

Elijah_Baley 2013.02.07. 12:00:05

@Kivlov: szerintem nem, mert a büfé-ruhatár szakpár az, aminél a piaci érték annyira megközelíti az abszolút nullát, h ilyesmit csak szakmai érdeklődésből lehet csinálni, fanatikusok meg a természetben kevesen vannak, ezért veszünk kezdetnek nagy mintát :)

Chtka 2013.02.07. 12:04:42

A vita értelmetlen a mai munkaerőpiaci helyzetet elnézve, ugyanis érettségivel nem lehet elhelyezkedni sehol (felsőfokú szakképzéssel sem nagyon), egy büfé-ruhatáros egyetemi diplomával meg el lehet.
Ennek a helyzetnek a feloldására alakult ki a BA/MA vagy BSc/MSc rendszer, amit a magyar egyetemek nem voltak képesek az elmúlt években értelmesen adaptálni (az 5 éves képzést jól belezsúfolták 3-ba, aztán csodálkoztak), majd a mostani kormány meg erre hivatkozva jól szétver.

Bánatkő 2013.02.07. 12:18:07

@Hurrá Torpedó: Ha duplájára nem is, de nőtt elég szépen, ott ugyanis komoly bértábla volt, végzettség és gyakorlat alapján (olyasmi, mint most a közszférában).

lobaszopiatej 2013.02.07. 12:24:50

@Holger Hartland: "De nem mindenki alkalmas mérnöknek. "

De nem is olyanok végzik el. Egy kemény mérnöki szakon a 3.5-ös az egy jó átlag.

Pont azért hívják "büfészak"-nak a többit (nem összekeverendő a _hobbiszakkal_ amit a szülők propagálnak hogy elvégezze a gyermekük, akinek jön a szembesülés a kikerüléskor a pénztelenséggel hogy csak a legeslegtehetségesebbek maradnak fenn...)

Szóval a büfészak az olyan amit sokan azért választanak mert azt SZERETIK tanulni (vagy mert könnyű vagy mert fogékonyak rá vagy csak mert nekik tetszik hogy azt kell csinálni), esetleg át lehet alatta bulizni az egyetemet/főiskolát, stresszmentes életpályával kecsegtet, kikerüléskor meg többnyire pályaelhagyók lesznek mert előre nem gondolkodtak, óriási többletet termel a felsőoktatás belőlük, a piac nem vagy csak alacsony fizetésért veszi fel őket.

Orvosok: hát az pont nem büfészak, ugyan a bevallott fizetésük az utcaseprőékkel vetexik de ne legyünk már szemforgatók, a ma még dühöngő egészségügyi szocializmus miatt nem látni a valós költségeket/kiadásokat.

SzIllés 2013.02.07. 12:31:13

Az ország legjobb bölcsészkarának ruhatár-büfé szakos hallgatójaként megszólítva érzem magam ebben a posztban.

Amikor elkezdtem olvasni az írást, optimista voltam, mert az elejéből azt szűrtem le, hogy valóban az ún. büfé-ruhatár szakok degradálása ellen fog szót emelni, de sajnos nem ezt teszi a cikk, sőt. Az egész poszt naiv kis hülyegyerekként kezeli ezeket a hallgatókat, akik hadd csinálják csak azt amit akarnak, legfeljebb nem lesznek milliomosok, és nem lesznek boldogok, hát Istenem. Nem lehet mindenki agysebész, ugye, hát majd nézegeti az excel táblázatokat.

Jelzem, hogy a kommunikáció szakon NEM grafikon-leolvasási órákon és táblázatkészítési gyakorlaton veszünk részt. Ezeknek a szakoknak pontosan az a lényege, hogy ne mechanikusan gondolkodó robotokat képezzenek, hanem olyan értelmiségieket, akik képesek véleményt formálni a politika/közélet/kultúra/humán tudományok/társadalom stb. legfontosabb ügyeiről. Hogy legyenek, akik a dolgok mélyére látnak, képesek megfogalmazni a gondolataikat, kritikusak, szóval, hogy szellemi elitet alkossanak. Nem tudom, hogy a középkori királyról elnevezett főiskolákon is így zajlik-e (csekély számú információim alapján egyébként nem), de ahol én vagyok, ott azt tapasztalom, hogy igen.

Egyébként, ha már itt tartunk, az valóban nagy baj szerintem, hogy minden eldugott főiskolán nyitottak kommunikáció szakot. Ha valami, akkor ez csökkenti az egésznek a presztízsét, ezért tekintik annyian büfé-ruhatár szaknak, de az ország egy-két-három csúcs egyetemén, ahol van ilyen képzés, bizony továbbra sem az excel táblák olvasására csökken a színvonal. Éppen ezért nem értek egyet azzal a mondattal, hogy "ez tulajdonképpen főiskolai feladat, nem kell hozzá a (hazai viszonylatban) "legjobb" egyetemekről kutatással is foglalkozó embereket odacsábítani." Éppen, hogy szükség van rá a legjobb egyetemeken is.

Nem értek egyet azzal sem, hogy ezek a képzések tömegesíthetőek lennének. Két okból sem azok. Egyrészt azért, mert a kis csoportos órák jelentősen megkönnyítik az anyag elsajátítását, megvitatását stb., de másrészt azért sem tömegesíthető, mert egyszerűen valóban nincs szükség több száz kommunikáció szakosra. Ez egyértelmű. De attól még szükség van rájuk, és nemcsak kis főiskolákon, hanem nagy egyetemeken. (Egyébként pontosan emiatt nincs is tömegképzés ezeken a szakokon, sőt. Kicsit felduzzasztott középiskolai osztályok vannak.)

Éppen ezért értek egyet a felsőoktatási hercehurca legutóbbi döntésével is. Igen, legyen államilag támogatott hely mindenhol, igen, az állam vállaljon szerepet az értelmiség képzésében, de ha nincs akkora szükség az ilyen végzettségűekre, akkor legyen magas a ponthatár. Jussanak be azok, akik valóban elhivatottak az újságírás/szabad bölcsészet stb. iránt, és képesek tenni azért, hogy elérjék a céljukat. Pihenni, időt eltölteni bejáró hallgatók meg mindenhol vannak.

A jó elhelyezkedési statisztikákhoz csak annyit tennék hozzá, hogy általában nem azt kérdezik, hogy a saját területén tudott-e elhelyezkedni, hanem hogy egyáltalán el tudott-e. Ezért számít elhelyezkedettnek az is, aki a McDonald's-ban van. Ja, erről jut eszembe még egy sztereotípia. Igen, tényleg vannak ún. büfé-ruhatár szakosok, akik a mekiben kötnek ki, de annak nem biztos, hogy a képzés, meg annak haszontalansága az oka...

JohnHenry 2013.02.07. 12:43:20

@SzIllés: és te vagy a legokosabb ember a világon ;-p

Teng-Hsziao Gerzson 2013.02.07. 12:43:22

@Holger Hartland: Valamit félreértettél: nem kértem rajtad számon ezt a mutatószámot, vagy a kiszámolását, mindössze arra szeretnék rávilágítani, hogy ha meg akarjuk ítélni egy képzés értékét, akkor valahogy vegyük figyelembe azt is, hogy a belé fektetett pénz mennyire térül meg. Azaz lehet, hogy valaki elhelyezkedik egy "gagyi" diplomával valahol, de a képzés költségeihez képest ez nem mindegy, mekkora. Szerintem érdemes volna tovább differenciálni a szakok között, pl.: a "büfészakok" között is.

Lilli_Csiribiri 2013.02.07. 12:54:37

Szerintem a rossz pályaválasztásban hibás sokszor a középiskola és a közvetlen (felnőtt) környezet is. Az ember 17 évesen azért még nem felnőtt(gondolkodású). Eleve azok a szaktanárok - akik a kevésbbé megbecsült tantárgyakat tanítják - szívesen terelik azt a néhány az ő tantárgyukban tehetséges diákot saját szakterületük felé, hiszen nekik ez a szakmai siker. Aztán, hogy mit lehet kezdeni ének-zene szakkal 4 év múlva az már nem az dolguk. A pályaválasztásban az iskola semmilyen gyakorlati segítséget nem ad. Egyszer megkérdeztem egy végzett (elismert egyetem) magyar irodalom szakos diákjától, hogy miért erre a szakra ment. Azt mondta, hogy azért mert szeretett olvasni. Valakinek (család+iskola)azért tudatosítani kéne a 17 évesekben, hogy ennél gyakorlatibb indokok kellenek bármely szakmához.
Mellesleg az egyik sokat köpködött magyar főiskolán végeztem. Ezeken a helyeken egy könnyebb szak általában be van párosítva valamivel ami azért ad lehetőséget a szívásra. Szóval azért annyira nem teszik könnyűvé egy ilyen diploma megszerzését sem.
Leginkább azok sajnálták le a fősulinkat akik még annyit se tettek le az asztalra mint mi.
Soha sehol - külföldön sem - hallottam hogy innen nem fogadnak el diplomát. És igen a legtöbb volt-csop-társamnak - nekem is - van és volt munkája és jó páran komoly karriert futottak be külföldön is. Az igaz, hogy nagyon kevesen helyezkedtek el úgynevezetten a szakmában, de ennek más okai is vannak. Én például a szakmai gyakorlatok során jöttem rá, hogy ez nem nekem való. De akkor már beletettem két évet - én is és az állam is - úgyhogy megcsináltam a másik kettőt és befejeztem.
De aztán teljesen más területen lettem (úgy érzem) sikeres. Szóval az hogy az ember mit hoz ki egy végzettségből - kb. mint az életben minden - leginkább csak az egyénenen múlik.

Benderik 2013.02.07. 12:57:59

Szellemes írás, tetszik, mert nem szokványos gondolatmenettel eljut egy nem szokványos, de jó következtetésre, és kicsit megmozgat egy klisét (hogy a ruhatárszakok csak paraziták stb.).

És nem magasztalja e szakokat, csak annyit mond, hogy azért -- reálisan nézve -- van előnyük. (A "reálisan nézve" pedig tényleg racionális, mérhető nézőpontot fog meg: pl. hogy elhelyezkedtek vagy sem.)

Jómagam annyit tennék hozzá, hogy ennek a "népi egyetem" szerű iránynak van még egy előnye: lehet, hogy drágán, de vmilyen szinten növeli az általános műveltséget.
Nézzük meg: egy mai embernek természetes az általános iskola anyagának ismerete, persze csak ami megmaradt belőle, de ez ad egy olyan alapot, ami a mai átlagember világlátását messze a pl. száz évvel ezelőtti szint fölé emeli.
Sokan bicebócán emlékeznek a részletekre, de hogy van Pithagorasz tétel, meg alany-állítmány, meg halmazok és középkor, gázok és szinkópa, azt az általános iskolai szint általánossá tétele hozta.
Ja meg írni és olvasni.
Pedig élni enélkül is tudott az emberiség már pár millió éve, mégse mondaná ma már senki, hogy mindez fölösleges. (Pedig még drága is.)
Még ha nem is kap mind állást a gagyiszakok népe, valami ragad rájuk egy magasabb szinten, mint az általános meg a középiskola. Persze ez a jó állásra való igényt is növeli, s így a boldogtalanságot is, ami baj. Ezt a cikk azzal intézi el, hogy a boldogság már nem az egyetem feladata. Én óvatosabban azzal, hogy mindennek van előnye-hátránya, de a hátrányt nem feltétlen az előnyt adó dolog megszüntetésével kell orvosolni. Egyébként a boldogság megtalálását is segítheti az általános műveltség növelése, mert ad rá egy intelligenciát.
És persze mondom, lehet ez túl drága és nem hatékony módja az átlagműveltség növelésének, csupán annyit mondok (a cikkel egyetértőleg), hogy van előnye is.

Ui.: Mikor az ember arra gondol, hogy élt volna a közép- vagy ókorban, magát mindig az uralkodó elitben képzeli el, sose jobbágy-rabszolgaként. Miért? Mert tényleg az elitre hasonlít -- tudásban/műveltségben. Pedig többségünk írástudatlan földtúró szolganép lett volna. Hogy most mégsem az, az sokban a tudás kiterjesztésének köszönhető.

Orszag 2013.02.07. 13:04:20

@JohnHenry: Sok bölcsészt ismerhetsz.

Prien-u47 2013.02.07. 13:07:16

@SzIllés: Ezeknek a szakoknak pontosan az a lényege, hogy (...)szellemi elitet alkossanak.

Jó lenne, de mivel a bejutási szint zömmel nincs túl magasan megállapítva, ez - főleg az általad említett "eldugott főiskolákon" - csak vízió. A hallgatók zöme egy, a 10-15 évvel ezelőttihez képest is lebutított középiskolai rendszerből érkezik, nincsenek meg az alapok, amire a házat fel lehetne húzni. Volt szerencsém 32 évesen elkezdeni egy vidéki főiskolán a komm. szakot a zömmel 20-24 évesek között... sokszor fogtam a fejem. :)

SzIllés 2013.02.07. 13:07:27

@JohnHenry: Örülök, hogy így látod. ;)

Prien-u47 2013.02.07. 13:08:54

@Prien-u47: az meg a másik érdekesség, hogy - igaz levelezősként - a 3 év alatt cca. 5 alkalommal kellett SZÓBAN vizsgáznunk. Kommunikáció szakon.

tmm 2013.02.07. 13:14:33

Büfé szakon diplomaként írsz valamit, amit véleményeznek. Nem-Büfé szakon diplomaként kell csinálnod valamit, ami működik, bizonyítanod kell, hogy helyesen működik, diplomavédésként nem bemutatható körülmények között is, majd írsz róla valamit, amit véleményeznek.
Másik felosztás:
Büfé szak: egymáshoz logikailag nem kapcsolódó lexikális ismeretek olyan mértékű halmaza, amellyel ki lehet tölteni 5 évet
Nem büfé szak: logikailag egymásra épülő, lexikális és gyakorlati jellegű ismeretek olyan halmaza, melyből két különböző diplomás azonos, vagy hasonló következtetéseket vonhat le.

Harmadik féle felosztás:
- nem büfé szak: természettudomány (jog, pénzügy, gazdasági szakok is ide tartoznak, lévén, az egész matematika)
- büfé szak: minden más

SzIllés 2013.02.07. 13:14:59

@Prien-u47: Igen, ebben sajnos van igazság. Erre csak azt tudom mondani, hogy a Corvinuson, Eltén mindig 450 körül volt a ponthatár, ami azért elég magas, ezután pedig egységesen mindenhol még magasabb (470?) lesz, ha jól értelmezem a nagy kapkodást.

Az is igaz, hogy sokszor nincsenek meg a megfelelő alapok, de ők azért nem könnyen jutnak be a legjobb helyekre. A gyengébb főiskolákról én is írtam a kommentben, tudom/hallom, hogy - ahogy te is mondod -, ott nem érvényesül az, amit írtam.

Prien-u47 2013.02.07. 13:23:29

@SzIllés: Ami ebben plusz tragédia, hogy a gyengébb főiskolákon is vannak nagyszerű tanárok, akik - látván az érdeklődés/kreativitás hiányát - óhatatlanul belefásulnak a dolgokba, és igyekeznek a lehető legkisebb erőfeszítéssel lezavarni az anyagot.

Nigro notanda lapillo 2013.02.07. 13:30:07

@mackóprés: Szerintem mindenki el van tévedve:

1. Büfé-ruhatár szak az, amire rámondják.
2. Természetesen mindig az a szak amelyenen mások és nem én tanulnak.
3. Még senki sem merte/tudta igazán felsorolni, hogy konkrétan mely szakok ezek.
4. Többnyire a kommunikáció szakokat említik, miközben pl. a kormánypárt kormányzás helyett csak kommunikál és ilyen gumicsontokat dob a köztudatba, mint a "büfészak". Ügyes _kommunikáció_!
5. A nép pedig boldogan a szájába veszi és megrágja, miközben a _teljes_ felsőoktatástól óriási pénzeket vesznek el és olyan rendszert építenek ki, amelyik tömegeket zár el a továbbtanulástól.

Szerintem egy szabad országban egy autonóm egyetem olyan szakot indít, amilyet akar és a felvételizők oda jelentkeznek ahova jónak látják. Miért az állam, illetve Ti (hozzászólók) akarjátok megmondani, hogy nekik mi a jó?!

Az egyetem dolga, hogy a rendelkezésére álló állami és _Magán_ (=tandíj) forrásokból gazdálkodjon. Az nem megy, hogy a kormány bevezeti a tandíjat _és_ azt is meg akarja mondani, hogy mit kell tanulni...
+1 pont errôl van szó!

babraba 2013.02.07. 13:35:32

ruhatár büfé szak: pl. a pécsi pollack mihály egyetem... lásd álláshirdetések: "műszaki értelmiségit keresünk, kivéve: pollack!"

olyat még sehol sem olvtastam, hogy bőcsész diplomások kíméljenek!

Elijah_Baley 2013.02.07. 13:44:25

@tmm: mivel a felsorolt példák az általad felállított keretrendszernek nem-, illetve csak részlegesen felelnek meg, rákérdezek, büfé-ruhatár szakot végeztél?

Chtka 2013.02.07. 13:47:21

@tmm: Ez a müszaki-természettudományi gőg egy kicsit fura nekem. Főleg, hogy a jogot valamiért ide sorolod, mint amihez matek kell, ami, persze, totál képtelenség.
Mi a helyzet a történészekkel? Vagy a müvészekkel? Miért gondoljuk, hogy egy technika-tanár szakos egyetemista sokkal többet letesz az asztalra, mint egy nyelvtanár?

Ráadásul a saját 5 év egyetemi képzésem lényegében semmire nem volt való kézzelfogható és gyakorlati ismeretek terén, pedig müszaki-természettudományos végzettségem van és szivattak is rendesen.

A magyar oktatási rendszer, főleg a poroszos hagyományai miatt, többé-kevésbé alkalmatlan gyakorlati ismeretek átadására. Azon mérni egy egyetemi szakot, hogy mennyire nehéz elvégezni, nyilvánvalóan a "ha én szívtam, szívjon más is" gondolat jegyében fogant kicsinyes bosszú és nem viszi előre a munkát.

A munkaadók értékelik, ha egy diák képes kitartó lenni, elvégezni egy egyetemet és az az általános tapasztalat, hogy aki erre sem képes, az semmilyen felelősségteljes munkára nem alkalmas. Ezért nem alkalmaznak érettségivel szellemi dolgozókat.

croc 2013.02.07. 13:50:18

a jog, mint nem büfé szak?

nézzük a száraz tényeket:
felvételi magyar és történelem (jogi munkához egyik sem kell, helyesírás igen de azt általánosban kéne megtanulni, a felvételin kb. az a legfontosabb kérdés, hogy hol született Babits)
vizsga: felételi írásban, öt év alatt van kb. nyolc szóbeli.
tananyag: percenként változó jogszabályok bemagolása
gondolkodás, logika, jogszabályaok alkalmazása, joegesetmegoldás: kifejeztten rossz néven veszik, csak a bemagolt jogszabályszövegre kíváncsiak.

használható gyakorlati ismeretek mennyisége: nulla. legtöbben úgy jönnek ki az egyetmről, hogy nem láttak még se ítéletet, se keresetlevelet, se vádiartot. nem viccelek, nem tananyag. ha láttak, az valamelyik tanár magánszorgalmának köszönhető, vagy a saját érdekékükben ők maguk jártak utána.

kapaszkodjatok: nem kevés jogásznak a szakvizsgán kell először jogesetet megoldania. hivatalosan legalábbis.

és most az állítólag nagyhírű, jónevű elit jogi karokról beszéltem, nem a vidéki (főiskolából egyetemmé feltupírozott) intézmények távképzéseiről, IC-professzorokkal és hasonlókkal.

a jogi karok a legnagyobb büfészakok szerintem, mert nem elég, hogy ilyen a színvonal, még úgy is tesznek, mintha valami komoly, értékes tudást adnának át.

Bicikliző medve 2013.02.07. 14:02:50

@De gustibusaut bene, aut nihil: Viszont, ha alsóbb szinten vizsgáljuk a problémát a kép már árnyaltabb. Egy szakközépiskolai tanár pl magánórákat ad. A magánórák délután, suli után vannak ,amik ugyan segíthetik a tanár szakmai fejlődését, de gátolják a felkészülést a másnapi órákra. Emiatt lehet érti a dolgát, de nem szervezetten fogja előadni a tudását másnap, nem tud mondjuk érdeklődést fenntartó feladatokkal előrukkolni, stb.... Ezt az nem érti meg teljesen ,aki nem tanár.

mackóprés 2013.02.07. 14:02:53

Látszik a hozzászólásokból, hogy mindenki azt nevez büfészaknak amit akar. Az egyik előttem szóló még a jogot is annak nevezi, ami enyhén szólva is nevetséges...(végezze el... ha tudja!)

Hogyan definiáljuk tehát azt, ami nem létezik? A legjobb lenne olyan szakokról beszélni, amelyek diplomája nem, vagy korlátozottan piacképes. Ilyenek vannak de ennek általában az oktatás alacsony színvonala az oka, nem pedig a tanított szakma. Ezen természetesen változtatni lehet, de mindig lesznek kevésbé piacképes diplomák...

Egyébként meg az látszik, hogy az egész téma gumicsont, ami alkalmas arra, hogy

1. az igazi problémákról a figyelmet elterelje.
2. mindenki kifejezhesse utálatát más szakmák iránt

croc 2013.02.07. 14:18:35

@mackóprés: szerintem meg az a nevetséges, hogy nagyjából egy szalmabábra akasztott kazettás magnóból is lehet doktor, ha beiratkozik a megfelelő helyre.

bz249 2013.02.07. 14:29:06

@Chtka: ez a "poroszos hagyomany" honnan jon? A valodi porosz/nemet hagyomany az onallo feladatmegoldasra epitett es epit a mai napig.

tmm 2013.02.07. 14:29:43

A jog a pszichológiára épül, ami színtiszta logika. Még akkor is, ha természettudományos ismeretek nélkül ezt nehéz felismerni.
A helyesírás is inkább "műszaki" tudomány, mert ahhoz hasonló képességek kellenek hozzá.
És nem természettudományos gőg, hanem tény. Természettudományoknál egyik dologból következik a másik, ez humán területeken nincs így. Egy híd nem szakadhat le, és még szépnek is kell lennie, akkor jó. Egy festmény mikor jó? Mindig, és még az sem követelmény, hogy szép legyen. Ugyanez igaz újságcikkre, zenére, bármire, ahol nem lehet bizonyítani a helyességet.

Elijah_Baley 2013.02.07. 14:30:28

@croc: és itt a megfelelő hely a lényeg, nem a szakirány :)

nincs1itt 2013.02.07. 14:31:29

@SzIllés: Gratulálok, most pedig jöjjön a "fekete leves"
A nagyapám, azt mondta: "Amelyik gyóccer mindenre jó, az NEM JÓ SEMMIRE!!"
Akkor idézlek és kérlek, hogy a fenti idézet szellemében védd meg, ezt durva nagyképű kijelentésedet:
"Ezeknek a szakoknak pontosan az a lényege, hogy ne mechanikusan gondolkodó robotokat képezzenek, hanem olyan értelmiségieket, akik képesek véleményt formálni a politika/közélet/kultúra/humán tudományok/társadalom stb. legfontosabb ügyeiről. Hogy legyenek, akik a dolgok mélyére látnak, képesek megfogalmazni a gondolataikat, kritikusak, szóval, hogy szellemi elitet alkossanak. Nem tudom, hogy a középkori királyról elnevezett főiskolákon is így zajlik-e (csekély számú információim alapján egyébként nem), de ahol én vagyok, ott azt tapasztalom, hogy igen."

Továbbá, az "eldugott főiskolák", azért kezdtek lázasan, "kommunikációs szakok" indításába, mert a legkevésbé költség igényes szak, vagyis ezzel tudták bővíteni a "repertoárt", gyakorlatilag nem mérhető hasznosság mellett.

Lhunara 2013.02.07. 14:32:16

2004-2008 között jártam kommunikációra, bár nem a királyosba, hanem a mátyásföldi intézménybe. Max. pontszám és 2 középfpkú kellett, h bejussak.
3 idegennyelvet tanulhattam a közgazdaságtan és a kommunikációs szaktárgyak mellett.
Bár néha tényleg a büfében (inkább a kocsmában...) ültünk, tanulni kellett. Matekszigorlatunk ugyanúgy volt, mint a pénzügyeseknek.
Azóta mindig könnyen találtam munkát, hála a kommunikációnak (el kell tudni adni magad) és a szaktudásomnak (szakmai nyelv, szaktárgyak).
Ennyit arról, h munkanélküli büfészakosként merengek egy sarokban...

Chtka 2013.02.07. 14:33:17

@bz249: Lehet, hogy a "poroszos oktatás" megnevezés hibás, de eléggé elterjedt név arra a rendszerre, ami képességek és készségek fejlesztése helyett a tények és adatok megtanítására épül. Viszont semmi köze a dolognak az önálló feladatmegoldáshoz.

tmm 2013.02.07. 14:35:31

ja, és nem mondtam semmi rosszat a büfészakosokról, mert én ugyanúgy nem tudnám végigcsinálni az ő szakjukat, mint ők az enyémet. Mindössze annyit állítok, hogy van büfé szak és nem büfé szak. Másfajta gondolkodás kell egyikhez és másikhoz. Csak nem értem, hogy mihez akarnak kezdeni a szakmájukkal.

Chtka 2013.02.07. 14:37:24

Ez így nem volt érthető :-)

"Viszont semmi köze a dolognak az önálló feladatmegoldáshoz." Ez alatt az értettem, hogy a poroszos vs. angolszász rendszer közötti különbség, szerintem, nem tartalmazza, hogy mennyire önállóan oldják meg a diákok a feladatokat.

bz249 2013.02.07. 14:40:38

@Chtka: igen tudom, hogy elterjedt, csak ettol meg rosszul elterjedt. Annyi igazsag van benne talan, hogy tenyleg volt egy kemeny "allampolgar nevelesi" komponens a rendszerukben (ma ilyen nincs... illetve atvette az, hogy a tortenelemben az osszes lenyeges dolog 1933-45-ben tortent, es mast nem tanitanak) de egyebkent messzemenoen feladatorientalt az oktatasi rendszeruk. Ezert is van mukodo iparuk pl.

Chtka 2013.02.07. 14:51:11

@bz249: A mostani német oktatási rendszernek nem sok köze van a porosz eredetihez. De ez nem jelenti, hogy a 20. század elejéig nem volt "poroszos oktatás" poroszországban.

"The Prussian system instituted compulsory attendance, specific training for teachers, national testing for all students (used to classify children for potential job training), national curriculum set for each grade and mandatory kindergarten."

en.wikipedia.org/wiki/Prussian_education_system

SzIllés 2013.02.07. 14:59:22

@nincs_itt: Nem igazán értelek. Egy szóval sem mondtam, hogy aki kommunikációt végez, az mindenhez érteni fog, és mindenre jó. Leírtam, hogy szerintem mire kell felkészítenie ennek a szaknak, és ezzel indokoltam, hogy szükség van rá a nagy egyetemeken.

Azt sem értem, hogy miért tartod ezt a részt durva, nagyképű kijelentésnek. Csak magamat tudom ismételni. Ennek a szaknak az a legfontosabb feladata szerintem, hogy olyan embereket képezzen, akik képesek azokra a dolgokra, amiket felsoroltam. Ez miért nagyképű? Ne haragudj, tényleg nem értem.

nincs1itt 2013.02.07. 15:03:59

@SzIllés: Az nagy baj, ha nem érted amit magad írtál le!
De talán másodszorra, a "sorja" eltávolítása után világosabb lesz:

"... ne mechanikusan gondolkodó robotokat képezzenek, hanem olyan értelmiségieket, akik képesek véleményt formálni a politika/közélet/kultúra/humán tudományok/társadalom stb. legfontosabb ügyeiről. Hogy legyenek, akik a dolgok mélyére látnak, képesek megfogalmazni a gondolataikat, kritikusak, szóval, hogy szellemi elitet alkossanak..."

Remélem nem kell magyarázni, egy a "szellemi elithez" tartozónak...

mackóprés 2013.02.07. 15:12:27

@croc: Próbáld ki! Akkor Te miért nem doktor? Ha sikeresen elvégezted akkor mondhatsz ilyen kritikát addig csak demagóg önámítás...

P.S: Nem vagyok jogáasz.

mackóprés 2013.02.07. 15:13:40

@tmm: Kérnék pontos listát a büfészakokról! Csak, hogy tudjuk miről beszélünk!

croc 2013.02.07. 15:27:11

off
@mackóprés: hát még mindig nem esett le? mégis mit gondolsz, honnan tudom, milyen ott a színvonal?
on

SzIllés 2013.02.07. 15:46:43

@nincs_itt:

Nem tartozom a szellemi elithez, de köszi a feltételezést. :)

Továbbra sem tudom amúgy elfogadni, hogy ez nagyképűség lenne. Igenis tartom, hogy ha egy ilyen szak jól működik, akkor a felsorolt készségeket sajátíthatják el a hallgatók, akik ha elég rátermettek, akkor a jól képzett, a szellemi életet meghatározó értelmiség tagjai lehetnek.

Ezek szerint az "elit" szóval volt bajod, hát most kivettem, de ugyanazt jelenti...

És még egyszer mondom: az, hogy ennyi helyen működik a szak, hozzájárul ahhoz, hogy ez nincs teljesen így.

Chtka 2013.02.07. 15:49:58

@SzIllés: Én hozzátenném, hogy minden jól müködő egyetemnek (hiszen ezért egyetem és nem szakképzés) feladata (lenne) "értelmiséget" képezni.

nincs1itt 2013.02.07. 15:51:44

@SzIllés: Tényleg nem tartozol és nem is fogsz a "szellemi elithez" tartozni! Bár ezt szerénységed tiltaná.
Egyik kommentelő társunk leírta, hogy "kommunikáció" szaknak nevezett képzésen szerezte a piacképes gazdasági és/vagy pénzügyi képesítését. Akkor az általad felsorolt "szakmák" mind, mind kommunikáció?? Avagy minden kommunikáció, csak másképp nevezik?? Aha, értem én, hogy mindenki hülye, csak én vagyok helikopter!

nincs1itt 2013.02.07. 15:53:44

@Chtka: Annyit tennék hozzá, hogy a diplomát szerzett egyén, még távolról sem értelmiségi! Azért keményen meg kell dolgozni, hogy értelmiséginek neveztessék akárki is! A diploma a start pisztoly, amikor az megvan, akkor kezdődik csak az igazi verseny!

SzIllés 2013.02.07. 16:04:30

@nincs_itt: Miért gondolod, hogy támadtalak volna? Senkit nem hülyéztem le, normálisan leírtam, amit gondolok, volt, aki normálisan reagált rá, te viszont nagyképűzöl, és személyeskedsz... Így parttalan az egész.

Hol soroltam én fel szakmákat? Azt írtam, hogy a komm. szak jó esetben olyan értelmiségieket képez, akik képesek véleményt formálni a politika/közélet/kultúra/humán tudományok/társadalom stb. legfontosabb ügyeiről. Ezzel mi a gond? Ezek nem szakmák. Egyébként komm. szakosként elég sok szakmában el lehet helyezkedni.

Azzal egyetértek, hogy a diploma nem tesz értelmiségivé. Ezért írtam az egyik kommentemben, hogy aki elég rátermett, és persze szerencséje van ,stb. stb.

nincs1itt 2013.02.07. 16:08:27

@SzIllés: Szerintem tanulj tovább, rád fér! Véleménye lehet a felsorolt szakterületekről sokaknak, kommunikáció szak nélkül is! de, hogy finom legyek, nagyon nem kell a kommunikáció szakos, felszínes véleménye, pl a társadalom területén. A társadalomról nyilatkozzék és formáljon véleményt a társadalom tudományok avatott szakértője! etc
Valóban, nem szakmák?? Akkor mik?

croc 2013.02.07. 16:38:01

@SzIllés: egy probléma van ezzel: a szellemi életet meghatározó értelmiségiek attól meghatározók és értelmiségiek, hogy olyan gondolatokat gondolnak, amiket még nem gondolt előttük senki.
az egyetemen (vagy bármilyen iskolában) meg csak azt tanítják, ami megtanítható, tehát számonkérhető, azaz bemagolható.
a kettő nem találkozik, értelmiséget nem lehet úgy gyártani, mint könyvelőt vagy mérnököt, nem elég hozzá elvgézeni egy iskolát.

Chtka 2013.02.07. 16:59:40

@croc: Na, ez az, ami nagyon nem igaz, vagy nem kéne, hogy igaz legyen.

Egy Egyetemen (nagy E-vel) nem tényeket tanítanak elsősorban, hanem készségeket, önállóságot, gondolkodást, vitakészséget, rugalmasságot, problémamegoldást, egyéb ilyen dolgokat. Ugyanis a tényekkel a diákok később nem tudnak mit kezdeni, az adatok, módszerek, stb. elavulnak.

bz249 2013.02.07. 17:03:00

@Chtka: es hogy a kommunikacio szakos kolleganak is jusson valami. Kommunikaciot es csoportmunkat. ;)

SzIllés 2013.02.07. 17:14:48

@nincs_itt: Ehhez csak annyit, hogy bár a komm. szakos nem szociológus, de társadalomtudós, hisz a társadalomtudományok közé tartozik.
Egyébként komm.-os végzettséggel nem is szociológusként szoktak elhelyezkedni, hanem újságíróként, kommunikációs szakértőként, szóvivőként stb. (na ezek szakmák). És ezekhez kell szerintem az a széles látókör, műveltség, amit jobb helyen meg lehet szerezni ezen a szakon. Mást nem is nagyon adhatnak hozzá, mert az ilyen szakmák többsége(!) a gyakorlatban elsajátítható.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.02.07. 18:42:27

@Atrox: Ha lesz rá igény, akkor egy következő posztban majd megírom, hogy szerintem hol téved Laczkovich professzor.

Ebben a posztban egyébként azt próbáltam elmagyarázni, hogy a *tisztességesen oktatott* ruhatár-büfé szak (a tisztességtelenekről nincs értelme vitatkozni!) szaknak olyan, mint mondjuk autónak a régi Suzuki Swift. Kevéset ad, de azt megbízhatóan adja, sokak számára elérhető, sokan pedig ennél többet nem is tudnak elérni. Természetesen aki azt hiszi, hogy a r-b szakos diplomája egyenértékű egy orvosi vagy mérnöki diplomával (mert hogy ez is, az is diploma), az pont úgy téved, mint amikor valaki azt hiszi, hogy a Swift egyenértékű egy új BMW-vel (mert hogy ez is, az is autó).

Ez többek felvetéseire is válasz lehet, csak nem tudok ennyi kommentre mind válaszolni.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.02.07. 18:47:08

@agent_x: Köszi, érdekes. Gondolom, te is tudod, hogy mindegyikben az utolsó oszlopot kell nézni. Szerintem ez nem sok és nem baj, ha rendesen csinálják - mondjuk minőségbiztosítással és diplomás pályakövetéssel.

@is: Természetesen Magyarországra vonatkozik a kérdés.

Norx 2013.02.08. 00:00:15

Nem nyomok replyt, mert nem vitatkozom. És pár ékezetem hiányzik.
Bolcsésziplomám van, ráadásul kettõ. Meg légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyem. T3-as katonai eü alkalmasságim. Az itt nagy mellénnyel kommentelõ mérnokpalánták 85%-a ezeknek a kozelébe sem jutott volna, mert táposcsirke. Jelenleg quality mérnokként dolgozom, de utasítottam vissza q-manageri pozíciót. Dolgoztam olyan mérnokkel, akinek sem modora, sem helyesírása. Olyannal, aki egész nap excelt bütykol, és depressziós. Olyannal, aki kb fulltime csavarhúzót meg bitfejet rendelget. Legkevesebbet olyat láttam, aki tényleg mérnoki feladatokat végezne a drágalátos papírjával, meg gépész gyürüjével. Akkor mire ez a nagy arc? Az a lényeg, hogy ne szarból legyen a gerinced, meg szalmából az agyad, és bármilyen papírral bármit elérhetsz. Na, ezzel vagyunk mi magunkfajták kisebbségben. Pont mint az értelmes mérnokok.

fchris82 2013.02.08. 00:04:36

@Terézágyú: "Nyilván ügyeskedni kell persze hozzá."

Húúú, de irtózom ettől a mondattól. Mintha egy sunyi alamuszi tolvaj próbálna meg éppen bevonni a bandába, és arról győzködne, hogy nem kell egyetemre járni és tanulni, lehet ám lopásból is nagy szajrét szakítani. Nyilván ügyeskedni kell hozzá.

Te normális vagy? Amit ezzel az érvvel akarsz alátámasztani, az már azt jelenti, hogy te is tisztában vagy vele, hülyeséget beszélsz, csak nincs már más mentséged.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.02.08. 01:10:53

@SzIllés: Pedig elvileg éppen te, az ország legjobb bölcsészkarának hallgatója NEM vagy megszólítva. :) Nézd csak meg figyelmesen a definíciót! Vagy már az ország legjobb bölcsészkarán is illik a kommunikáció szakra?

@bz249: Auftragstaktik? :)

@Vaszilij Mihajlovics Blohin: Oktató ismerősei elgondolkodhatnának, nem a létszámnövekedés vagy a szakjuk presztízsének csökkenése (és emiatt az oda jelentkezők gyengébb minősége) okozza-e az észlelt színvonalesést.

@Kivlov: De szeretem a művelődésszervezőzést! :) Olyan szak már nincs is. Andragógia van helyette. De nem nézel utána semminek, csak nyomod az előítéletes szöveget. Ne vedd személyesnek, ezt írhatnám sok mindenki másnak is, és nem veled van bajom, hanem a jelenséggel: utánanézés helyett észosztás. Pedig meg lehet nézni, mivel foglalkozhat a diploma után egy ilyen ember:
http://www.felvi.hu/diploman_tul/tervezz_karriert/alapszakok_karrierlehetosege/!Szakleirasok/index.php/szakleirasok/szakleiras_konkret?szak_id=4&kepzes=B&sz=munka

Meg lehet nézni, milyen állásokban helyezkednek el:
http://www.felvi.hu/diploman_tul/tervezz_karriert/alapszakok_karrierlehetosege/!Szakleirasok/index.php/szakleirasok/szakleiras_konkret?szak_id=4&kepzes=B&sz=merre

Igen, az első három az ügyintéző, asszisztens, adminisztrátor. Amihez egy ideális világban elég lehetne az érettségi, de mint említettem, ideális világ nincs. Ma ehhez is diploma kell. Igen, ez a diploma ennyit ér - cserébe viszont olcsó, és átlagos képességű emberek is megszerezhetik.

nincs1itt 2013.02.08. 06:32:16

@SzIllés: Jó hergelt! Szóval, ezek a szakmák, mint szóvivő, kommunikációs szakértő a gyakorlatban elsajátíthatóak???? Akkor hogy is van ez? A kommunikáció társadalom tudomány?
De nem szociológia? Ajaj, értem már a sok beszédhibás, boyler és/vagy kólás üvegtestű "szóvivőt"... Akikről csak úgy süt, a mélyenszántó ismeret és a sokrétű műveltség! Ezek mind, mind kommunikáció szakon végeztek?
Na tényleg hagyjuk, mert eszembe jutnak az én hallgatói éveim, amikor zsíroshajú, horgolt tarisznyás "eltebölcsészek" voltak annyira elvontak, hogy már a járás sem ment nekik.

Augustin 2013.02.08. 08:31:51

Egyébként meg a lényeg, hogy az ember jó legyen a választott szakmájában. Nem is annyira az a fontos, hogy mit választ, hanem, hogy jól csinálja-e. Tényleg beletesz-e időt, szorgalmat,neadjisten tehetsége is van hozzá. Érdekli-e, az, amiről azt hiszi tanulnia kell.

Kivlov 2013.02.08. 09:08:02

@Holger Hartland:
tudom, h nincs olyan, te agyströszt.
De azért mert a Népstadiont Puskásnak hívják, aki 30 évig Népstadionként ismerte, ez után is úgy fogja hívni.

Augustin 2013.02.08. 09:18:40

"egyetemre járás címszóval évekig elkocsmáznak "

:DDD
Ez nem bölcsészspecifikus jelenség.

"ki látott már olyan álláshírdetést, hogy bölcsészt keresnek bölcsésznek?"

Az a helyzet, hogy olyan szakma nincs is, hogy bölcsész... Vegyél a kezedbe egy felvételi tájékoztatót, és tisztába jössz azzal, hogy mekkora butaságot írtál. A bölcsész az egy gyűjtőnév, amibe különféle szakok tartoznak.

"márpedig bölcsészekre semmi szükség."

Akkor szerinted nem kell egyáltalán tanítani a gyerekeket magyarra, történelemre, valamint az összes idegennyelv ismerete is mehet a kukába...
Gondolkodj el a következményeken!

Hobergant 2013.02.08. 09:40:02

Leírhatom én is, mit gondolok? Egy 18 éves srác/csaj valóban nem tudhatja biztosan, hogy mivel akarja/fogja keresni a kenyerét. Az egyetemre bekerülve az első évben megilletődhetnek a sok rendkívül okosnak tűnő proftól, az új légkörtől, úgy érezhetik, beléptek a tudás fellegvárába.. ezen hamar túlesnek, sajnos nem erről van szó. A borsúrákban jól hangzó széleskörű tudásra ma az "elit" egyetemen se lehet szert tenni, mivel az oktatók is csak azon a szűk területen profik, amit már évtizedek óta tanítanak. Az "élethez" vagy más területekhez sajnos nincs közük.
(Íme egy video egy menő egyetem válogatott tanáraival:
www.youtube.com/watch?v=kywfiAFUpoU)
Volt, hogy egy tanár azt magyarázta 300 gyerek előtt egy óráig, miért fontos, hogy Rembrandt önarcképén egy nagy kör van a háttérben. Ezt kb. 5 percben is ki lehetett volna fejteni.
Jó lenne nyitva hagyni a lehetőségeket, hogy 3 éves szabadbölcsészség után hadd döntse el az illető, hogy merre akar tovább szakosodni.

Mao elvtárs · http://diamondhostess.hu 2013.02.08. 12:03:47

@Holger Hartland: például egy kárpitos, villanyszerelő, asztalos, autószerelő megkeres mondjuk 300 ezret, ha valóban lelkiismeretes és jó szakember.
Itthon.
Külföldön meg ennek a két-háromszorosát, ha van nyelvtudása.

Vaszilij Mihajlovics Blohin (törölt) 2013.02.08. 20:34:20

@Holger Hartland: BME egyik népszerű szakjáról van szó, a tömegtermelésre való átállás után jópár évvel, de még a bolognai balfaszkodás előtt. Vagy hirtelen felére csökkent az egy évben gimnáziumot végző populáció mérete, vagy beérett a 90 utáni közoktatási elkúrás termése.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.02.08. 23:48:32

@Vaszilij Mihajlovics Blohin: Vigyázat, a népszerűség nem feltétlenül azonos a presztízzsel. Egy szak azért is lehet népszerű, mert sokan úgy gondolják, hogy könnyű elvégezni.

Népszerűség + tömegoktatás = színvonalcsökkenés. Ezt bizony tudomásul kell venni.

A gimnáziumot végzők számának alakulását nem tudom, a felvi.hu 2001-ig visszamenően közöl statisztikát a felvételikről. A BME-re felvettek száma ez idő alatt kb. másfélszeresére nőtt. Persze a BME-től azért színvonalat vár az ember.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.02.09. 00:03:20

@Mao elvtárs: Ezek jó szakmák, de ezekre sem alkalmas mindenki, sokan pedig nem is akarják - pl. lányok. Érdemes lenne megnézni, a r-b szakokon milyen a nemek aránya.

@Hobergant: Már hogyne írhatnád. De milyen intézményben lehet "széleskörű tudást" szerezni? A profik sokszor csak szűk területen profik, ez a dolog lényegéből fakad. Akár Laczkovich prof is példa lehet erre: matekban profi, de a felsőoktatás társadalmi összefüggéseit nem biztos, hogy látja. Rembrandthoz nem értek, de lehet, hogy aki ért hozzá, az tud annyira mélyre menni a témában, hogy akár egy órát beszéljen arról, hogy egy festményen mi miért van a háttérben.

Vaszilij Mihajlovics Blohin (törölt) 2013.02.09. 14:27:14

@Holger Hartland: Az emlegetett szak egyben magas presztizsű is, jól fizető képzettséget ad, sőt egyáltalán nem könnyű elvégezni. Ha egy sokat látott oktató azt mondja mérnökhallgatókra (en general), hogy nem képesek modellben gondolkodni, akkor nagy baj van. Ha TTK-s oktatók arról panaszkodnak, hogy nulladik évfolyamot kellene indítani, bepótlandó azt, amit a diákok nem tanultak meg a középiskolában, akkor még nagyobb a baj. Olyan apróságokról nem is beszélve, hogy a még a puskázó hallgatónak áll feljebb, ha lebukik.

No, egy időre ismét elegem van a blogszférából, visszamegyek a Lubjankába. Mivel Boldi bá' kéretlenül osztogatja a jó tanácsait, én is adnék egyet, a plüssgörényeknél folyó anyázáshoz kapcsolódva: jobboldalt axióma, hogy a Pojácát (2004 és '06) miatt nem lehet alulmúlni. Mivel a Libaszerelő ezt önként és dalolva végigasszisztálta, ez rá is érvényes.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.02.09. 14:53:20

@Vaszilij Mihajlovics Blohin: A TTK-n nem kell meglepődni, az ottani szakok presztízse sokat esett, leginkább a tanári szakoké. (Ugyan, ki akar ma pl. fizikatanár lenni?) A BME már meglepőbb. Nézegettem felvételi pontszámokat, infósnak régen 119-120 ponttal vettek föl embereket (akkor 120 volt a maximum, én is abban az érában felvételiztem), manapság a maximumnál sokkal kevesebb is elég a bekerüléshez. Két dolog:

1) Ez még mindig nem bizonyítja, hogy a gimnáziumi képzés gyengébb. (Biztos ismeri a matematikusos, fekete tehenes viccet.) Lehet, hogy ma is megvannak azok a nagyon okos gyerekek, csak ők ma már nem infósnak, hanem másnak (közgáz, jog?) akarnak menni, ezért romlik a villanykarra jelentkezők színvonala.

2) A létszámnövekedéshez hozzá kell kalkulálni a jelentkezők számának csökkenését is. Ha feleannyi emberből kell kiválasztanom ugyanannyit, az már nem ugyanaz a szelekció.

A puskázó hallgatónak áll feljebb? Ezt egész egyszerűen nem értem. Oktató ismerősének javaslom, próbálja ki a "Rendben, akkor találkozunk a fegyelmi bizottság előtt" mondatot. :)

Kéretlen tanácsát köszönöm. A helyzet az, hogy én nem tartozom a jobboldalhoz, mint ahogy semmilyenhez sem, láthatja mindenki a south parkos krédómat itt fönt jobbra. Az elmúlt évek egyik tanulsága (nekem), hogy a jobboldal sem ér többet, mint a bal. Ami az anyázást illeti, az anyázók nagyon szépen hozzák azt a bolsevik tempót, amit balliberálisoktól már megszokhattunk: szerintük aki mást gondol, annak nyilván nem saját véleménye van, hiszen olyan nem létezhet, el sem tudják képzelni, hanem fizetett ügynök, áruló, elhajló. Bolsevizálódik az ország. Lehet, lesz még munkája, Blohin elvtárs! :)

Vaszilij Mihajlovics Blohin (törölt) 2013.02.09. 19:02:39

@Holger Hartland: Én a 2000 körüli évekről beszéltem, akkor még más volt a helyzet (TTK-n is, BME-n is).

1. Műszaki vénájú gyerek nem nagyon megy öltönyösgecinek.

2. Az ezredforduló körül a jelentkezők száma általában nőtt, csak a gimnáziumot végzetteké csökkent. Egyébként ez az az időszak, amikor Fodor rombolását megfejelte az, hogy az 1. Fospumpa kormány kibelezte a (közép)iskolai természettudományos oktatást.

Azóta hallottam még cifrább történeteket is.

Nem arről beszéltem, hogy jobber-e Ön. A Pojáca a határon túli magyarok ellen folytatott gyűlöletkampányt, majd megverette (ill. vigyorogva végignézte, hogy megverik) a tüntetőket, és kb. mindenkit, aki szerencsétlenségére a rendőrbűnözők kezébe került (pl. étteremben békésen falatozó és kiszolgáló emberek) *. A Fospumpa ilyet nem tett, ezért a jobberek jogosan lesznek idegesek, ha a Pojácához mérik.

*: normális országban ilyenkor lecsuknak pár rendőrt, repül a teljes rendőri vezetés, lemond a belügyminiszter, sőt talán még a miniszterelnök is.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.02.09. 23:48:35

@Vaszilij Mihajlovics Blohin: Ha a jobber kormány teljesítménye a Pojácáéhoz közelít, akkor a jobberek lehetnének dühösek akár a kormányra is, nem feltétlenül kell azt utálniuk, aki a fenti, amúgy számára is kellemetlen tényre felhívja a figyelmüket. Persze, tudom, shoot the messenger, az sokkal kényelmesebb.

Hogy mi történt 2006 őszén, az hosszú téma, és annyi embernek van szilárd hite róla, hogy nehéz normálisan tárgyalni. Szerintem a "Gyurcsány parancsot adott ártatlan emberek szemének kilövetésére" kb. olyan spekuláció, mint a másik oldalon a Debreczeni-féle delirálás a "Fidesz-puccskísérletről". Szerintem egyszerűen az a legvalószínűbb, hogy a rendőri vezetés rontotta el, a Pojáca bűne pedig az, hogy feltárás, a felelősök kirúgása, bocsánatkérés és kártérítés helyett belement a sikamikálásba. De mindegy, addigra már politikai hulla volt, ahogy ma is az, és az is marad. (Sőt, ma de facto a Fospumpának dolgozik, hát nem szép?)

Gillett3 2013.02.10. 01:08:33

Remélem rosszul érzem, hogy a nem büfé-szakosok ( nem büfé szak:nagyjából minden, ahol magolni és számolni kell)valamiféle groteszk víziótól vezérelve felsőbbrendűnek gondolják magukat az ún. büfé-szakosokhoz (bár értelmes ember nem használ ilyen kifejezést)képest. Felhozták itt a jogot, mint ellenpélda a "kamu szakokra". A jog alapjait többek között otthon ülő gondolkodók (nevezze a királyi réteg kommunikátoroknak, bölcsészeknek őket) írásai fektették le, legalábbis ami a normarendszer irányvonalait illeti. Öngól.
Úgy tűnik a kommentekből, mintha a mérnök szakokról frissen érkező emberi csodalények egyből elhelyezkednének csodás fizetéssel és karrierlehetőséggel. Ismerek mérnököt, aki konyhán mosogat, pedig ő a diplomavédésén tényleg valami működőt mutatott be, nem csak úgy írt valamiről, mint a koszos kommunikációsok, ugye.
Persze fikázni azt mindenki tud: elmúltnyolcév meg A Zorbán, nem igaz, hogy nem tudnak már valamit normálisan leközölni faszombazmeg. Milyen jól jönne egy hozzáértő kommunikátor, nem (aki a híreszteléssekkel ellentétben nem csak táblákat tud elemezni és cukor nélkül vinni a kávét)?.
Való igaz, hogy bizonyos intézmények bizonyos szakjain viszonylag könnyen lehet papírhoz jutni. Való igaz, hogy sokan mennek ezekre a szakokra csak azért, hogy legyen egy BA-jük, és szar jegyekkel végigkönyörgik magukat a 6 féléven. Ezek az emberek a munkaviszonyuk megkezdését követő kettő héten belül lesznek kirúgva, mert alkalmatlanok arra a feladatra, amit elvileg a végzettségük alapján simán el kéne végezniük. Persze az fel sem merül itt néhány emberben, hogy valaki az adott szakra azért jár, mert tehetséges, teszem azt.
Egy fizikustól sosem kérik, hogy HR-eskedjen egy cégnél, mert neki nem az a feladata, egy kommunikációs pedig aligha fog hidat tervezni. Ez így van rendjén. Én elvárom, hogy az infláció ne öltsön horrorisztikus méreteket, más pedig elvárja, hogy ha bekapcsolja a tévét, akkor ne patakban ömöljön ki abból a szar. Ahogy nézem, egyelőre egyik fél sem áll jobban a másiknál.
Mindenesetre érdekes jelenségnek tartom a kommentekre alapozva, hogy a természettudományok jeles képviselői nem isznak, sosem mennek kocsmába, és nincs idejük a barátaikkal lenni. Öröm azt látni, hogy ezek az emberek éjt nappallá téve kizárólag a tanulásra koncentrálnak, kompenzálva a társadalomtudósok szakmaiatlanságát és lustaságát.
Jó lenne, ha ez az értelmetlen baszogatás véget érne, mert unalmas, de tényleg. A társadalomtudományokra nem kevésbé van szükség, mint a természettudományokra.

Boltzmann 2013.02.10. 18:12:06

@Vaszilij Mihajlovics Blohin: a hülyülésnek populációszinten nem hiszem, hogy a telő időhöz van köze

tmm 2013.02.11. 10:14:50

Csak annyit, hogy büfé szakokon van egy előadás, majd a végén vizsgázol. Nem-büfé szakon van házi feladat, kötelező részvételű gyakorlatok és laborgyakorlatok, évközi munka ahhoz, hogy egyáltalán mehess vizsgázni. Aztán vizsgán írásbeli "beugró", amit elkezdenek javítani, amíg te írod a vizsgát, majd, ha a beugró nem sikerül, akkor szólnak, hogy hagyd abba az írást, aztán, ha sikerül a beugró, leellenőrzik az írásbeli vizsgát, hogy mehess szóbelizni.
A jog az speciális eset. "egy gyűrű mind felett".
Azonkívül az általam természettudományok közé sorolt szakterületeken már 100 éve is folytak egyetemi szintű képzések, míg a kommunikáció, média, marketing, stb. a legújabb kor vívmányai. Ezért a klasszikus témákat gondolom "természetesebbnek".
Meg azt is figyelembe lehet venni, hogy milyen arányban jelentkeznek egy szakra azok, akik a szakmájukban akarnak elhelyezkedni, és azok, akik csak akarnak egy diplomát.
És addig, amíg egy kommunikáció szakot végzett hr-es másfél órás interjú után közli, hogy nem vesznek fel, mert dagadt vagyok, addig minden lehetséges eszközt megragadok arra, hogy keresztbe tegyek azoknak, akik a fejünk felett döntenek. Addig, amíg a marketingesek a gyerekeinket használják fel a fogyasztás szint mesterséges gerjesztéséhez, kockáztatva ezáltal társadalmi szinten a gazdasági összeomlást, egyéni szinten a gyerekkori cukorbetegséget, addig őket is szívből gyűlölni fogom.

agresszív kismalac · http://kismalac.blog.hu 2013.03.30. 13:19:57

@Azt mondja az outlook, én vagyok a tóth béla:
"...
-Mi a foglalkozása, mihez ért?
-Klasszika-filológus vagyok.
-...szóval semmihez."
(Majláth Mikes László)

___________________________ (törölt) 2013.11.14. 15:35:58

@Holger Hartland: hadd mondjak el egy tanulságos, valós sztorit, mert azt hiszem, erre reagálnia kellene valamit.

X 2002-ben végzett, amikor jobb volt a munkaerőpiac. Nem annyira ruhatárszakon: Budapesti Gazdasági Főiskola, gazdasági informatika szak, számvitelszervezés szakirány + előtte programozói felsőfokú szaktanfolyam, plusz hobbiból is programozgatott. Viszonylag erős kombó. Angol jól, német úgy-ahogy. Viszont munkatapasztalata eléggé 0 volt, 9 hónapon át volt egy - szakmabeli, számviteli szoftvereket fejlesztő cégnél - marketingasszisztens az iskola mellett.

A viszonylag erősnek (úgy értve, gyakorlatiasnak, mai viszonyok között használhatónak) mondható végzettség ellenére X 2002 folyamán 9 hónapig szopott az álláskereséssel, mint a torkos boci. Jellemzően úgy járt el, hogy a HVG illetve az online JobPilot stb. hirdetéseire pályázott, valamilyen gazdasági informatikus munkakörre, pl. junior SAP tanácsadó.

Mindenhol előírták, kívétel nélkül minden hirdetésben a 3 év tapasztalatot. Ezért nem is álltak szóba vele sehol.

100 helyről kettőre ha behívták, egyik helyen az indiai származású, Amerikában tanult főnök szintén azt mondta, hogy hát a tapasztalat hiánya az nagyon gáz, de hátha, megkérdezte, hogy milyen projektek voltak a főiskolán, akkor X visszakérdezett, hogy mi az, hogy főiskolai projekt, ő úgy tudta, hogy olyan a munkahelyen van majd, az iskolában jobbára magolás és vizsga volt. Ezután igen gyorsan elköszöntek egymástól.

Végül már minden hülyeségre beadta a pályázatát, Auchan osztályvezető, menedzserasszisztens asszisztens (pedig 100 kilós férfinak kissé vicces a titkárnői munkakör), a tapasztalat hiánya miatt egyik helyre sem vették fel (behívni is csak az Auchan hívta be) végül pont egy szakmaibeli jött be kilenc hónap után, egy számviteli szoftvereket forgalmazó cég keresett junior salest.

A kérdés a következő: 1) mi a lófaszt kellett volna tennie X-nek, hogy kimondottan piacképes diplomával ne 9 hónapig szívjon? 2) miért nem tanította meg rá senki a főiskolán, hogy mit tegyen?

Lehetséges válaszok 1)-re:

a) anyukaapuka kapcsolatai
b) személyes kapcsolatok
c) dolgozni fősuli mellett
d) alacsonyabb, pl. fizikai munkakört elvállalni

És ez nem volt büféruhatár.

Ajánlok egy fogadást: ha most felmegy a jobpilotra, nem talál egyetlen hirdetést sem (kivéve ügynökmeló), amit egy történész végzettségű,
0 tapasztalatú fiatal bevállalhatna.

Tehát - valami nem stimmel. Lehet, hogy nem maga a szak, a büféruhatár nem stimmel, hanem a módszer, de az biztos, hogy úgy nem fognak elhelyezkedni a bölcsészek, hogy felmennek a jobpilotra és keresnek egy passzoló hirdetést.

Tehát akkor hogyan fognak és ki tanítja meg arra őket?

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.11.14. 15:58:54

@Shenpen: Mit kéne reagálnom? Ez EGY eset. Világos, hogy a főszereplőjének fontos, mindenkinek az az egy eset a legfontosabb, ami az övé - de általánosabb következtetéseket levonni csak sok esetből lehet. Vannak, akik direkt ezzel foglalkoznak. Írtam is a posztban, hogy van szakirodalom, akit ez mélyebben érdekel, olvasson utána. Ott általában olyasmiket szoktak találni, hogy az oktatás megtérül. Egyébként a történet végül is jól végződött, a fiatalnak lett állása.

___________________________ (törölt) 2013.11.14. 17:21:25

@Holger Hartland: arról van szó, hogy X valamit elbaszott, de soha senki nem tanította meg rá a főiskolán, hogy az mi és hogyan ne bassza el. Tehát itt lehet valami rendszerhibára gyanakodni.

maroz 2013.11.15. 15:13:32

@Shenpen: "Amerikában tanult főnök szintén azt mondta, hogy hát a tapasztalat hiánya az nagyon gáz, de hátha, megkérdezte, hogy milyen projektek voltak a főiskolán, akkor X visszakérdezett, hogy mi az, hogy főiskolai projekt, ő úgy tudta, hogy olyan a munkahelyen van majd, az iskolában jobbára magolás és vizsga volt."

Na, helyben is lennénk.

Nekem volt szerencsém rálátni egy viszonylag nagy és Magyarországon újszerűnek mondható, ráadásul legalább részben sikeres egyetemi projektre. Még ráadásabbul: olyan egyetemi projektre, amit lényegében véve diákok kezdeményeztek és ők is csinálták majdnem-végig. Kellően közelről figyelhettem ahhoz, hogy legyenek közvetlen és érdemi információim róla, de eléggé távolról ahhoz, hogy legyen megfelelően átfogó rálátásom is.

Lett egy csomó, szerintem nagyon érdekes és értékes megfigyelésem, lettek apróbb és nagyobb meggyőződéseim, például pont az, hogy az ilyen projektmunkákba kéne bevonni a zömöt, a kilencven százalékot, azokat, akiket Laczkovich kiszuperált, mert meggyőződésem, hogy ezen projektek során sokkal több olyan készséget és képességet sajátíthatnak el a diákok, amelyekre alapozva könnyebben tudnak elhelyezkedni és jobban helyt tudnak állni egy magasabb presztízsű munkahelyen.

És akkor most mi van, mit kezdjek ezzel a tudásommal, ezekkel a megfigyeléseimmel? Hová vigyem, ki az, aki hasznát tudná/akarná venni? Írhatnék persze belőle blogposztot, de minek? Olvasná nyolcvan ember, három lájk, négy komment, és akkor mit értem el?

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.11.15. 15:25:11

@maroz: Hová vigyed? Szaklapba vagy akár az eduline.hu-ra.

maroz 2013.11.15. 17:12:18

@Holger Hartland: Ahhoz nev kene, az meg nekem nincs.

maroz 2013.11.15. 17:44:57

@Holger Hartland: De, csak más módon. Módokon. Nem jött be. Húsz évvel ezelőtt még lett volna elég küldetéstudatom ahhoz, hogy ne adjam fel, ma már nincs.

Az eduline.hu tudtommal a hávégéjé. Bennük pedig nem bízok.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.11.15. 18:03:56

@maroz: Ja, most látom én is, hogy az a HVG-é. Attól még lehet jó - de van sok más is. Nem ismerem a részleteket, csak egyet mondok: döntsd el. :) Vagy nem is akarod megosztani a tudásodat, de akkor ne kérdezd azt se, hogy hová vigyed - vagy mégis kérdezed, hogy hová, de akkor akard is megosztani.

maroz 2013.11.15. 18:40:21

@Holger Hartland: Hidd el, nem költői a kérdés, nem úgy tettem fel, hogy előtte ne próbálkoztam volna be pár úton-módon.

A megosztásról: nem tudom, emlékszel-e, egy időben a TASZ keményen nekiment az átláthatóság aktuális bajnokainak a Hankook-szerződésért. Lettek perek, azoknak pedig az lett a vége, hogy publikus lett a szerződés. Emlékszem egy riportra egy TASZ-aktivistával, vagy vezetővel, nem lényeges, a lényeg az, hogy kérdezte a riporter, hogy no, tehát most már olvasható a szerződés? Igen, most már olvasható. És olvassa-e valaki? Hát, nem annyira. Mennyire nem? Nos, valójában egyáltalán nem érdekel senkit. Hát, valahogy így jártunk mi is ezzel a megosztás-dologgal.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.11.15. 18:54:52

@maroz: Írod vagy nem, te döntöd el. Olvassák vagy nem, azt mások döntik el. Így megy ez.

maroz 2013.11.16. 08:01:25

@Holger Hartland: Pár úton-módon. De mindegy, akkor legyen az, hogy így megy ez.

maroz 2013.11.24. 08:44:54

@Shenpen: Nem tudom, követted-e a tegnapi TedxYouth-t:

www.tedxyouthatbudapest.com/hu-HU/Eloadok.aspx

Ez egy kicsit valahol arról is szól, amit te feszegettél. No meg arról is, hogy a saját beszámolók szerint hogyan jut el egy fiatal oda, hogy egyáltalán bármiféle futó vagy lehetséges projektek után érdeklődjön.

Az előadások idővel felkerülnek a honlapra is, ha van időd és kedved nézz meg egy 2011-es előadást:

www.tedxyouthatbudapest.com/hu-HU/Video/TedxYouth_Budapest_2011_Auth_Adrian_eloadas.aspx

És ha még mindig marad egy kis fölösleges időd, akkor olvasd el, hogy mi jutott nekem eszembe minderről közel két évvel ezelőtt:

kakukkfeszek.blog.hu/2012/01/26/lanyomnak_mondom_i

Ezt még a benáculásom előtt írtam, de ma is vállalom minden szavát. No meg persze az állításaim igazságértékéért is ugyanúgy garanciát vállalok ma is, különösen a második bekezdést illetően, jelesül, hogy manapság a bajnaigyurcsányemeszpéorbán az, ami érdekli az embereket és nem a tényleg fontos dolgok. Én megírtam, hetvenen elolvasták, öt lájk, három komment, abból kettő az enyimé. Adj tanácsot, mi mást, mi többet tehetnék én ennél azzal a céllal, hogy kevesebben jussanak arra a következtetésre, amire te is jutottál a lehetséges válaszaid sorolása közben? :)

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2013.11.24. 13:41:28

@maroz: "mi mást, mi többet tehetnék én ennél"
- Például megírni rövidebben? ;) Hátha akkor már nyolcvanan is elolvasnák. (Bocs. :)) Különben tényleg lehet, hogy a blogolás a maximum, ennyit tehetsz. És ha megtetted, amit lehet, akkor egy nagy okkal kevesebb van rá, hogy rosszul érezd magad.

De nemcsak az számít, hogy hányan olvasnak, hanem az is, hogy kik. Egy kis blog egy posztra címlap vagy ajánló nélkül 50-200 kattintást kap, ez nálam is így megy. Az apokalipszises posztomra eddig 405 kattintás jött, annak nem kis része nyilván a 44 komment szerzőitől. Ha kétszázan olvasták, már bőven jó. De gondoljunk bele, hátha odakattint egyszer Török Gábor is (kapott trackbacket), és átgondolja ezt az apokalipszises izét... vagy ha nem, hát nem. :)

___________________________ (törölt) 2013.11.25. 09:58:36

@maroz: hát, azzal a cikkel pl. nem értek egyet. Kreativitásra akkor van szükség, amikor már annyira jól megy a már ismert ismeretek használata, hogy ami problémát azzal meg lehet oldani, azt már megoldottuk. Szóval, amikor olyan az ember, mint egy jól képzett, precíz, de fantáziátlan sztereotipikus német mérnök. És nem tartunk ott.

Nem tartunk ott, hogy kipróbált, bevált módszerek alapján, sok gyakorlati ismerettel, gyakorilati tudással, szorgalmas és egymással jól együttműködő emberek optimistán, becsületesen, precízen és megbízhatóan dolgoznának.

Egyik feltétel sem igaz. Amiről én írtam, az pont az volt, hogy az oktatási rendszerből hiányzik a gyakorlat. Nem feltétlenül a kreatív problémamegoldó gyakorlat, hanem akár a bevált módszerek alapján, favágásosan termelő is. Elvileg egy pénzügyi főiskola, ami többek között könyvelőket képez, kibocsáthatna úgy diákokat, hogy leüln egy ismertebb könyvelőprogram elé, és minimális betanítással lekontíroznak óránként X tételt. Termelnek, még ha favágósan is. Ez azért jó, mert akkor az embernek lesz állása, mert többet termel, mint amennyit fizetni kell neki.

Hiányzik az együttműködés. Hiányzik az optimizmus. Hiányzik a megbízhatóság. Nem mindenkiből, de túl sokszor.

Gyakran éppen túl sok, vagy rosszra használt kreativitás a baj. Sokkal, sokkal kevesebb kellene a "csibészes" fajta kreativitásból, hogy hogyan adjuk el a szart aranyszínűre mázolva, hogyan akarjunk a semmiért kapni valamit. Sokkal, sokkal kevesebb kellene abból a fajta okoskodós kreativitásból, amikor minimális tapasztalat birtokában azt hisszük, hogy de mi jobban tudjuk - leghétköznapibb példája az "a focihoz mindenki ért" c. dolog, de ott van ez sok szakmában a mindennapokban is.

Úgy kellene szkeptikusnak lenni, mint egy tudósnak. A tudós szkepticizmusa úgy készül, hogy teszem azt 35 éves koráig tanul meg gyakorol, és ha feltételesen és átmenetileg is, de elfogadja, amit tanítanak, akár úgy is mondhatjuk, hogy tekintélyelv alapján. Aztán kiválaszt egy dolgot, amiben kételkedni kezd. Nem mindenben kezd kételkedni, hanem egy dologban. Utána nekifekszik a problémának, rengeteget tanulmányozza, rengeteget dolgozik rajta, és végül létrehoz egy jobb megoldást. Abban az egy dologban, seregnyi bizonyítéktól alátámasztva. Alázattal, szerényen tanulás és munka - kétely - nagyon sok munka - siker. 1% kétely, 99% alázattal tanulás és munka.

maroz 2013.11.25. 12:48:49

@Shenpen: Nagyon nehezen követem a logikádat. Azt mondod, hogy nincsenek meg a feltételek a kreativitáshoz. Ebből ugye elvileg az következne, hogy azokat meg kéne teremteni, azaz kreálni olyan környezetet, amelyikben már megvannak. De egyúttal azt is mondod, hogy ehhez a teremtő munkához, ehhez a kreáláshoz nincs szükség kreativitásra. Ez számomra nagyon zsákutcásan hangzik. :)

A "rosszra" használt kreativitás általad vázolt megközelítése is nehezen érthető. Írod ezt a "hogyan adjuk el a szart aranyszínűre mázolva"-dolgot, miközben valószínűleg te is tudod, hogy az, ami az egyik embernek szar az a másiknak érték. Van például egy vidéki főiskolai tanár, aki szabályosan leszarozza a kommunikációt, mint diszciplinát, mondván, hogy "de hát mit termel egy kommunikációt végzett ember?", miközben ő is tagja a főiskoláján annak a bizottságnak, vagy munkacsoportnak, vagy minek, amelyik a tudománykommunikáció fontosságát több tíz oldalon keresztül hangsúlyozza.

Ma például nagyon sokan a tudásra is úgy gondolnak, mint egy szarra, amit mázolhat az ember aranyszínűre, akkor sem kérik. Nem és nem. Namost, ha vannak olyan nézetek, mely szerint a tudás mégsem szar, hanem érték, de egy olyan érték, amelyikről tudjuk jól, hogy nem mindenki, sőt, inkább azt mondanám, hogy inkább csak egy kisebbség számára érték, míg a többség inkább úgy viszonyul hozzá, mint a szarhoz, akkor nincs semmi létjogosultsága kreatívan aranyozni, hátha mégiscsak elismerik mások is értéknek?

És így tovább. Mi van, ha az egyik ember azt látja, hogy itt valaki a semmiért kapott valamit, ezzel szemben aki adta azt a valamit az meg pont hogy úgy éli meg, hogy ő igenis valamit kapott, ráadásul egy számára fontos valamit, és kikéri magának azt, hogy mások semminek mondják azt, ami neki fontos?

Szóval összességében úgy érzem, hogy a kreativitást illetően mi ketten nem kis melóval tudnánk csak eljutni valamiféle konszenzus-közeli állapotba...

maroz 2013.11.25. 12:51:17

@maroz: "ezzel szemben aki adta azt a valamit"

Értelemzavaró, javítanom kell:

ezzel szemben aki KAPTA azt a valamit