Az lehet, hogy nem terv, és nem Soros-, de létezik. Pontosabban: amit a Fidesz a kommunikációjában "Soros-terv" néven emleget, az létező dolog, valós probléma, még ha az elnevezése vitatható is.
Nem, természetesen senki sem gondolja, hogy Soros György minden délben egy Führer-bunkerben tekinti át a szárnysegédeivel, a zsebében lévő politikusok, a hálózatához tartozó balliberális értelmiségiek és az általa pénzelt álcivilek vezetőivel a nyugati világ bevándorlás útján történő leigázásáért vívott háború állását, hogy kiadja az aznapi parancsokat.
Viszont igen, a nyugati világ zömmel balliberális nézeteket valló elitjében és kiszolgáló apparátusában, a politikai és a gazdasági vezetésben, a bürokráciában, a médiában, a filmesek és egyéb művészek világában, az egyetemeken, az ügyvédi irodákban, a tech-cégekben, az iskolák tanári karaiban igenis létezik és elterjedt az a nézet, hogy a korábban harmadik világnak nevezett országokból Európába és Észak-Amerikába irányuló tömeges bevándorlás kívánatos vagy legalábbis elviselendő; hogy elő kell segíteni vagy legalábbis nem szabad akadályozni; hogy az ezzel ellentétes véleményeket és akaratnyilvánításokat megbélyegezve kell az asztalról lesöpörni; sőt, jobb az embereket meg sem kérdezni, hátha rosszul döntenek.
Ez nem "terv" abban az értelemben, hogy nincs (valószínűleg) egy központi vezetés, amely a célokat kijelöli és a stratégiát megalkotja, de tervként működik abban az értelemben, hogy a kigondolói és végrehajtói legalábbis jelentős részben ugyanazokban az eszmékben hisznek, ugyanazok vagy kompatibilisek az érdekeik, ugyanazokat az újságokat olvassák, ugyanazokat a normákat követik, ugyanazok a gondolkodási és cselekvési sémáik. Nem "Soros-terv" abban az értelemben, hogy Soros György ugyan fontos figurája, szervezője és szponzora ennek a csapatnak, de korántsem az egyetlen ilyenje, és főleg nem a fővezére. Nem is kell fővezér: a bevándorláspártiaknak nem kell összeülniük és egyeztetniük, hogy a lépéseik összehangolt stratégiaként hassanak; az Adam Smith-i "láthatatlan kéz" politikai megfelelője mozgatja őket.
Ez magyarázatnak rövid - igyekszem is a posztot rövidre fogni -, politikai kommunikációnak viszont elviselhetetlenül hosszú volna. Nem lehet minden beszédben és nyilatkozatban kifejteni még annyit sem, amennyit most leírtam. Oda szlogen kell, rövid, kétszavas - mondjuk: Soros-terv. Nem tetszik? Szerintem leszarjuk. (A "mi" alatt most mindazokat értem, akik megállítanák a népvándorlást és megőriznék a hazájukat az otthonuknak. Magyarországon ez minimum azt a 3,3 millió embert jelenti, akik tavaly szavaztunk a kvóta ellen.) Az a lényeg, hogy tényleg létezik egy akarat (vagy elképzelések és akaratok összessége, de tényleg mindegy), amely számunkra veszedelmes ellenség, mert ledózerolná az otthonunkat, leigázna és lassan, észrevétlenül kipusztítana bennünket, és ennek az akaratnak dolgozik a pénz, a hatalom és a tudás, no meg a demográfia, és ha nem akarjuk feladni, akkor bizony harcolnunk kell ellene. Másodlagos, hogy minek nevezzük.
A "Soros-terv" ugyanakkor jó szlogen, mert a megfelelő reakciót váltja ki a balliberális oldalból. A ballibek egy része fröcsög és hőbörög, más része szörnyülködik, megint más gúnyolódik és röhög. A legsötétebb időket idéző gyűlöletkeltés, nácik, fideszbirkák, alufólia-sisakos összeesküvés-elmélet, höhöhö. Amíg az elnevezéssel foglalkoznak, addig sem a valós helyzettel és az átlagemberek aggodalmaival, egyúttal világosan megmutatják az átlagembernek, hogy mennyire magasról köpnek rá. Ezzel ki is jelölik a helyüket: és itt valami szép hosszút kellene írni a nyugati liberális elitet kiszolgáló, helyi pénzben jó áron de mégis kilóra megvett félgyarmati fél- és egészértelmiségről, de kár a fáradságért, jó lesz rájuk az is, hogy a Soros-terv ügynökei.
