A Bölcs Boldi Bácsi tanácsai 2.
*
Kedves Kisebbségkutatással Is Foglalkozó Történészprofesszor Barátaim!
Már elnézést, hogy így bratyizok, de mint alábbi bölcs tanácsaimból is meglátjátok, én a barátotok vagyok. Úgy látom, szükségetek is van rá. Lássuk, mit kell tennetek, ha kisebbségkutatással kapcsolatos kérdésekben szeretnétek megnyilatkozni.
1) Magánjellegű kommunikációban természetesen azt írtok és mondotok, amit akartok. Ha elmeséltek a barátaitoknak pár cigányviccet a kocsmában, vagy nicknéven trollkodtok a neten, azért nem érhet bántalom. Emberek vagytok, mint bárki más. Ha ilyesmiért valaki rátok támad, akkor hajlandó vagyok mellétek állva harsányan szidni a jó édes anyját annak, aki mások magánéletében illetve személyes adataiban kotorászik.
2) Ha viszont hivatalos minőségben írtok vagy szóltok, már oda kell figyelnetek. Tényeket azért nyugodtan állíthattok! Csak alá is kell tudnotok támasztani. Nyugodtan leírhatjátok például, hogy a Tanácsköztársaság vezetői közül hány volt zsidó származású, ez még nem antiszemitizmus, ez csak egy tény, amit lehet nem antiszemita módon is magyarázni. Ballibber Balambéren és néhány fanatikus társán kívül emiatt senki sem fog elvetemült gonosznak tartani titeket.
3) Ha felkérnek benneteket, hogy tartsatok előadásokat és írjatok egyetemi tankönyvet olyasmiről, amihez nem értetek, nem kötelező elvállalni. Mondhatjátok például: "Köszönöm a megtisztelő felkérést, de az én szakterületem az összehasonlító falleológia, ezért inkább nem írnék a vaginisztikáról." Ha nagyon ragaszkodnak a személyetekhez, mondhatjátok, hogy jó, de legyen inkább olyan téma, amiben otthon vagytok.
4) Ha mégis elvállaltátok, nagyon figyeljetek oda, hogy a tényállításokat - különösen amelyek vitathatóak és potenciálisan botránykeltőek, de tulajdonképpen a többi szakmai állítást is - támasszátok alá kutatási eredményekkel. Akár a sajátjaitokkal, vagy pedig ha nincs olyan, akkor hivatkozzatok a másokéira. Tudjátok: lehet névvel és mellette zárójelben évszámmal, vagy lábjegyzetben, vagy ahogyan éppen a szakmátokban szokás. Ugye nem kell részleteznem?
5) Ez sem véd meg persze attól, hogy hülyék, rosszindulatúak és fanatikusok belekössenek az írásaitokba. De azért nem mindegy, hogy adtok-e támadási felületet. Ha szépen kutattatok és hivatkoztatok, ahogy kell, akkor könnyedén visszaverhetitek a támadásokat, és mások is mellétek állnak, miután látják, hogy tisztességesen jártatok el.
6) Ha nem fogadjátok meg a fentieket, akkor még van egy utolsó szalmaszál, egy végső tanács: ne menjetek politikai pályára! Ne legyetek például nagykövetek. Ha maradtok egyszerű professzorok, akár a nagyobb disznóságokat és baromságokat is megúszhatjátok, nemhogy az ilyen relatíve bagatell ügyeket. Ha viszont politikusnak álltok, valaki biztosan fel fogja használni ellenetek.
7) Ja, és még egy utolsó utáni, ha végül az utolsót sem fogadtátok meg: mindig van kiút. Aki elkövet egy hibát, attól még lehet jó ember. Még mondhatja: "bocsánat, ezt elszúrtam" - és vállalhatja a következményeket a hiba méretétől függően. (Na bumm, Oslóban úgyis szar az idő, a katedrátok meg úgysincs veszélyben.) Ebben a tisztességre kiéhezett országban még jól is kijöhettek belőle. Még Schmitt Pál előtt is nyitva volt ez a lehetőség egy ideig - nagy kár, hogy nem élt vele. Ti legyetek okosabbak nála.
Tisztelettel üdvözöl:
A Bölcs Boldi Bácsi
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.